Szerzőknek

Tájékoztató a Lélekelemzés szerzőinek

Szeretnénk hozzájárulni a szakmai folyóiratok egységesebb szerkesztéséhez, ezért a Pszichoterápia folyóirat engedélyével az ott alkalmazott szempontrendszer elemeit vettük át.

  1. A szerkesztés elektronikus munkamóddal történik. A szerzőkkel, lektorokkal a levelezést elektronikus formában bonyolítjuk.
  2. A Lélekelemzés a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület lapja. A pszichoanalízissel kapcsolatos elméleti és kazuisztikai cikkeket első közlésben publikálja. Másodközléssel megjelentetünk nívós külföldi írásokat is, magyar fordításban, a szerző(k) előzetes hozzájárulásával.
  3. A tanulmányokat e-mail csatolásként kérjük word formátumban. A terjedelem ne haladja meg a 1,5 szerzői ívet (60 000 karakter).
  4. A terjedelembe beleszámít a 150-250 szavas magyar és angol összefoglaló, kulcsszavak, az irodalomjegyzék, valamint az esetleges ábra, táblázat. Az ábrákat, táblázatokat külön fájlban kérjük csatolni.
  5. Kérjük szerzőinket, hogy a jelzettekkel felszerelt, kész tanulmányt küldjenek közlésre.
  6. Kérjük szerzőinket, hogy törekedjenek világos, egyszerű, magyaros fogalmazásra. Idegen fogalmat, kifejezést csak akkor használjanak, ha az feltétlenül szükséges. Helyesírás tekintetében a MTA előírásai az irányadók.
  7. A beküldött anyagok lektori vélemény alapján kerülnek közlésre. Az angol nyelvű összefoglalás nyelvi lektorálását a szerkesztőség biztosítja.
  8. A kéziratokat nem őrizzük meg.
     

TANULMÁNY FORMÁJA ÉS „KELLÉKEI”

Szerző
Cím
Alcím

Magyar nyelvű absztrakt (150-250 szó, dőlt betűvel),
Kulcsszavak: a szavak „szóköz, gondolatjel, szóköz”-zel elválasztva
Ha az absztraktot a fordító írja: kulcsszavak alá: (A fordító)

Szöveg
(Fordítás esetén) Fordította:

Angol nyelvű absztrakt (250 szó), elé a tanulmány címe angolul (mindez dőlt betűvel)
Kulcsszavak: a szavak „szóköz, gondolatjel, szóköz”-zel elválasztva

Hivatkozott irodalom (irodalomjegyzék)
Szerző neve és elérhetősége
 

A TANULMÁNY SZÖVEGE

A szöveget Times New Roman 12-es betűvel, balra zárt, egyes sorközzel kérjük.

A szöveg ne legyen formázva, tehát ne tartalmazzon például félkövér, behúzás, aláhúzás, kiskapitális, elválasztás formázásokat, hanem egységesen egyes sorköz, balra zárt legyen a forma. Kivétel: a kiemelendő szöveget dőlt betűvel kérjük jelölni.

Bekezdések között ne legyen sorköz.

Javasoljuk, hogy a tanulmányt tagolja fejezetekre és alfejezetekre.
Fejezetcím, alfejezetcím előtt két sorközt, utána egy sorközt kell üresen hagyni. Kérjük, írja oda zárójelben, hogy fejezetcímről vagy alfejezetcímről van-e szó.

A végleges szövegben ne legyenek korrektúra jelek.

Ha egy idézeten belül van még egy idézet, akkor az ne hagyományos idézőjelek között szerepeljen, hanem » és « között.
Pl.: „Arra hivatkozik, hogy »jól esett« neki.”

A szakszavak megfelelő írásmódban, és – egy szövegen belül – ugyanolyan írásmódban szerepeljenek.
 

HIVATKOZÁSOK

Szövegben:
A tanulmány szövegében a hivatkozott irodalom zárójelben szerepel, vezetéknév + évszám, példa: (Bölcs 1981).
Idézet esetében + oldalszám formában, példa: (Bölcs 1981, 55. o.).
Idézet esetében – amennyiben az idézett mondat ponttal végződik – a pont az idézőjelen belül szerepel, és ekkor a hivatkozás után nem áll pont, példa:
„A bölcsek kövét keresték mindenütt.” (Okos 1981, 55. o.)
Kettőnél több szerző esetében első szerző+mtsai formát kérjük alkalmazni (Bölcs és mtsai 1991).

Az irodalomjegyzékben a forma a következő:
a) Könyv:
Szerző vezetéknév + keresztnév első betű + pont, évszám zárójelben + kettőspont: cím + végén pont. Kiadás helye + vessző, kiadó + pont.
Példa: Bölcs J. (1981): A bölcsesség. Páty, Elme.
Több szerző egymástól vesszővel elválasztva, példa:
Bölcs J., Okos K. (1888): A bölcsesség. Páty, Elme.
Szerkesztett kiadvány esetében a szerkesztő(k) neve után zárójelben (szerk.), példa:
Neves T., Híres R. (szerk.) (1888): A bölcsesség. Páty, Elme.
b) Könyvfejezet: Szerző vezetéknév + keresztnév első betű + pont + évszám zárójelben + kettőspont: fejezetcím + végén pont. Utána In: és a szerkesztős forma, majd a fejezet címe + oldal -tól-ig + pont. Példa: Bölcs J., Okos K. (1888): A józan paraszti ész. In: Neves T., Híres R. (szerk.) A bölcsesség. Páty, Elme, 101–153.
c) Folyóirat: Szerző vezetéknév + keresztnév első betű + pont + évszám zárójelben + kettőspont: cím + végén pont. Folyóirat (teljes) címe + vessző, évfolyam arab számmal + kettőspont: oldal -tól-ig + pont. Példa:
Bölcs J., Okos K. (2009): Ujjgyakorlat a józan paraszti észről. Az emberi természet, 8:55–62.

Kérjük, hogy írja ki a folyóirat teljes nevét.

Külföldi szerzőknél a vezetéknév-keresztnév sorrend megcserélése miatt a vezetéknév után vessző következik. Példa: Freud, S.

Kérjük a szerzőket, hogy a több nyelven, több kiadást megért műveknek mindig az eredeti nyelven történt első kiadását jelöljék meg a szövegben, és ezt a dátumot szerepeltessék elsőként a szerző neve után az irodalomjegyzékben. A magyar kiadás dátuma a kiadó után szerepeljen.
Példa: Ha a szövegben Anna Freud eredeti megjelenésének dátuma 1966, de a tanulmányban egy 1994-es magyar kiadásra hivatkozunk, akkor ezt a következő módon tegyük:
Freud, A. (1966): Az én és az elhárító mechanizmusok. Budapest, Animula 1994.
vagy:
Freud, S. (1917): A tünet képződésének útjai. In: Freud, S.: Bevezetés a pszichoanalízisbe. Budapest, Gondolat Kiadó 1986, 293-307.
A publikálandó tanulmány törzsszövegében zárójelben a hivatkozott szerző neve mellett az eredeti megjelenés évszáma szerepeljen. Tehát a fenti példában:
„Az agresszorral való azonosulással (Freud, A. 1966) jól interpretálható a fentebb bemutatott társadalmi jelenség.”