Az Egyesület története

  

Történet
(vagy: A magyarországi pszichoanalízis története)

A Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület megalakulása
A Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület (International Psychoanalytical Association  – IPA) 1910-ben alakult meg, Ferenczi Sándor  kezdeményezésére. Célja a Freud megalapozta pszichoanalízis  gondozása, fejlesztése. A következő években sorban alakultak helyi egyesületek, az IPA tagegyesületeiként. Az IPA-hoz tartozás |


A Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület (1913-1948)

Ferenczi Sándor vezetésével 1913-ban alapították meg a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesületet. Az öt alapító tag reprezentálja a magyarországi pszichoanalitikus mozgalomra jellemző korabeli interdiszciplináris nyitottságot: |


Budapest – Bécs, Zürich és Berlin mellett – az első évtizedekben meghatározó szerepet játszott a pszichoanalízis fejlődésében. |


Több hullámban kényszerült számos, már nemzetközi hírnévvel bíró, vagy később elismertté vált analitikus elhagyni az országot, így például Bálint Mihály, Radó Sándor |


A korabeli magyar analitikusok  által képviselt szellemi irányzatot nevezik a (pszichoanalízis) budapesti iskolájának, amit a pszichoanalízis egyik meghatározó vonulataként tartanak számon, s ami az emigránsok további munkásságában teljesedett ki. |


Ettől eltér a Ferenczi-recepció. Míg halála után jó három évtizeden keresztül elhallgatás volt a sorsa, a hatvanas évek végétől életműve az IPA-n belül és kívül egyre nagyobb népszerűségre tett-tesz szert, s vált Freud mellett a pszichoanalízis egyik meghatározó alakjává.
Bár a második világháború, a zsidótörvények az egyesület életét nagyon megnehezítették, de működését végég fenntartotta. |


Az 1945 utáni rövid demokratikus pezsgés a pszichiátriában, pszichológiában jelentős mozgást, fellendülni akarást hozott, melyből az analitikusok egy része aktívan kivette a részét. |


A szovjet uralmi-politikai hatalomátvétel ideológiai váltással járt együtt: a pszichoanalízis az uralkodó rendszer szemében ellenség lett. A civil szervezetek kikényszerített megszüntetését megelőzendő, az egyesület 1948-ban kimondta önfeloszlatását. Ezzel megszűnt a szervezeti kapcsolat az IPA-val; a megmaradt analitikusok „direkt tag” státuszban tartattak számon.

A megszűnéstől a szervezeti visszatagozódás kezdetéig (1949-1975)

A kikényszerített feloszlás egyben megszakította a hivatalos kapcsolatot a magyar analitikusok és az IPA között. Így kiestek a pszichoanalízis fejlődésének főáramlatából, ami a gondolkodás bezárkózásához, az önértékelés rombolásához vezetett.
Az egyesület történetének különlegessége, hogy a pszichoanalitikus képzés személyi folytonossága fennmaradt a szovjet érában is, bár az IPA-n kívülre kerülve. A legfontosabb tényezők, amelyek ezt lehetővé tették: |


A hatvanas években a pszichoanalízis fokozatosan ismét megjelent a szakmai-társadalmi nyilvánosságban. Az analitikusok egy része – elsősorban Hermann Imre és köre – az analízis fennmaradásáért küzdött, a képzés fenntartásával és az IPA-hoz történő visszacsatlakozással. Mások inkább a pszichoanalitikus pszichoterápia irányába mozdultak.
Szakmai írások kezdtek megjelenni, műhelyek jöttek létre, előadássorozatokra került sor. |


Az IPA-val az első (sikertelen) kapcsolatfelvétel 1967-ben történt. 1969-ben indultak el az előkészítő tárgyalások, melyek 1975-ben vezettek megállapodásra. Az IPA rendjének megfelelően szervezeti szempontból az összes lépcsőn végig kellett menni, hiába volt még 6 olyan analitikus, aki tagja volt a korábbi egyesületnek, s személyes oldalról biztosítani tudta a képzést. |


A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület létrejötte (1975-1989)

A Hidas György vezette megbeszélések, és a magyar csoport tagjait, közös működését felmérő „site visit committee” pozitív jelentése alapján gyakorlatban 1975-ben a magyar csoport „IPA study group”-pá vált. |


A magyar analitikusok szervezete – egyetlenként a szovjet blokk országai közül – hivatalosan újra a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület (IPA) tagjává válhatott. 1983-ban „provisional society”, 1989-ben „component society” státuszt kapott. Ebben az évben fogadták el hazánkban az egyesületi törvényt, így megalakulhatott a legális és legitim Magyar Pszichoanalitikus Egyesület. |


 
Az IPA tagság alakulása 1970-1989 között

Az önálló egyesületté alakulást követő első 10-15 évet a belső megerősödés jellemezte. Az elmúlt 10 év egyenletessé váló fejlődést hozott, mind létszámban, mind szakmai, mind szervezeti aktivitásban. Az egyesület fontos szerepet játszik a hazai szakmai közéletben, képzései megfelelnek a nemzetközi standardnak, konferenciáit 300-400 fő látogatja.