Meghívó

FELHÍVÁS
a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXVI. konferenciájára, melynek címe:

EMLÉKEZÉSBŐL JÖVŐ
ÚJJÁALAKULÁSUNK 30. ÉVFORDULÓJÁRA

2019. október 11- 12., Hotel Rubin, Budapest

Idei konferenciánk két születésnap megünneplésére ad lehetőséget. Az egyik egyesületünk újjászületésének 30. évfordulója, a másik az „Ötök”, azaz az öt újra-alapító egyikének, Nemes Líviának 100. születésnapja.

Fő témánk az emlékezés és a terápiás változás közötti összefüggés. Játékos címünkkel közös eszmecserére hívjuk előadóinkat és résztvevőinket: miként tekintünk az emlékezésből jövő tartalmakra, élményekre? Mennyire tekintjük őket valóságosnak vagy pszichés reprezentációknak? A múltról alkotott narratívák változása hogyan befolyásolja a jelent és a jövőt?

Hogyan alakítja jövőnket az emlékezés? A pszichoanalitikus elméletek mellett a kognitív idegtudományok kutatási eredményeit is érdemes megismernünk. Érdekes jelenségre világítanak rá azok a vizsgálatok, melyek szerint jövőnk elképzeléséhez ugyanazokat az idegrendszeri hálózatokat használjuk, mint az emlékezéshez. Valójában „objektív” emlékezésről sem beszélhetünk, hiszen minden történés és felidézés újraaktualizálja az emléknyomokat egy új kapcsolati hálózat formájában.
    Az emlékezésről szóló legismertebb metaforánk Freudtól származik, melyben az analitikus rekonstrukciós munkáját a régészethez hasonlítja: a tudatosan felidézett emlékeket az analitikus folyamatban kiegészítjük a tudattalanban gondosan megőrződött, csak épp nem hozzáférhető információkkal, melyeket szabad asszociációval, az álmokból vagy éppen az áttételi helyzetből következtetve mégis elérhetővé tudunk tenni. A klasszikus hagyomány ezt a rekonstrukciót, tudatosítást kapcsolja össze a gyógyulással. Idővel azonban jelentősen bővült az emlékezetről való tudásunk, változott az analitikus kezeléstechnika. Kris az újrafelfedezett gyermekkori emlékekről azt írja, azok legfeljebb közelítenek a tényleges eseményekhez. Az énpszichológiában a hangsúly az élettörténet felidézéséről annak rekonstrukciójára tevődött át: a gyermekkori emlékeink tudattalan fantáziákon keresztül komplex dinamikus mintázatokba rendeződnek, melyeket későbbi fejlődésünk során újra-integrálunk és újra-modellezünk, ez idézhető fel.

A tárgykapcsolati pszichológia a narratíva- és a konstrukciós-elméleti megközelítéssel járult hozzá az emlékezet-témához. Spence azt írja, az igazság nem egy elrejtett dolog, melyre rátalálhatunk, hanem folyamatosan narratívába integráljuk élményeinket, melyet akkor érzünk igaznak, amikor az elfogadható számunkra. És bár az áttételi kapcsolatban megjelennek a múltbeli kapcsolódási mintázatok, Freeman megfogalmazásában az áttétel nem egy időgép, mely visszaröpít a múltba. A jelen és a múlt egymást kölcsönösen konstruálják; a múltat a jelen prekoncepcióin keresztül látjuk, melyeket a múlt alakított. A múlt és jelen átélésének élménye a jövővel kapcsolatos elképzeléseinket is formálja.
    Bion fontosnak tartotta a negatív kapacitást, azt a képességet, hogy az analitikus emlékek, vágyak és megértés nélkül kezdje az üléseket. Ne ragaszkodjon korábbi elméleti konstrukcióihoz, maradjon nyitott új élményekre és felismerésekre. Az analitikus mezőben megjelenő új jelenségek közelebb visznek a páciens pszichés valóságának megértéséhez.  Emlékeink ugyanis gyakran reprezentálatlanok, csak cselekvéseinkben, kapcsolati mintázatainkban ismerhetők fel. A traumatikus élmények során elveszett memória visszanyerésének és igazolásának is fontos szerepe van a gyógyulásban.
    Az emlékezés társas aspektusa csoport szinten is izgalmas téma. A közös emlék felidézés hozzájárul a közösség fennmaradásához, és a kapcsolódásainkra pozitív vagy negatív irányban hat az, ha valakivel egyformán vagy különbözőképp emlékezünk. Egyes társadalmi jelenségek megértését segíti, ha a csoportok emlékfeldolgozásának jellegzetességeit is figyelembe vesszük.
Emlékezés konferenciánk tehát nem a múlthoz horgonyzott, hanem olyan találkozásokra és eszmecserékre várjuk a résztvevőket, melyekből többet megérthetünk a pszichoanalitikus gyógyító munkáról és jövőképünk megalkotásáról.

Résztvevői jelentkezési lap

Programbizottság: Felházi Anett, Gyomlai Éva, Szajcz Ágnes (elnök)
Szervezőbizottság: Geszti Katalin, Gárdos Katalin, Linzenbold Ildikó, Mészáros Viktória (vezető)

RÉSZVÉTELI  DÍJAK:
Teljes részvételi díj:               24.000 Ft           Napijegy: 15.500 Ft             Diákjegy 2 napra: 12. 000 Ft
                                                                          Vendégjegy: 5.000 Ft

Korai befizetéssel:                                                                                         
- június 1-ig befizetve:         20.000 Ft
- augusztus 1-ig befizetve:    21.000 Ft     
                                                    
A csoportos jelentkezés lehetősége és kedvezménye megszűnt! A diákjegyet első diploma előtt álló BA, MA-képzésben, nappali tagozatos hallgatók vehetik igénybe, érvényes diákigazolvánnyal.
A konferencia akkreditációs pontértéke: 32 pont.
a résztvevők CME-pontot kapnak, mely 500 Ft helyszíni befizetéssel igényelhető, az erre történő regisztráció csak a kétnapos részvétellel lehetséges.
A konferencián résztvevők számára 2 fogásos ebéd (leves + főétel) igényelhető, melyet az online Jelentkezési lapon lehet igényelni, és a helyszínen kell fizetni.
Figyelem! A helyszínen csak készpénzzel lehetséges a díjfizetés, kártyával nem.
A részvételi díjat kérjük a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 11100104-19009856-38000007 számú számlájára átutalni, vagy amennyiben szükséges, az online Jelentkezési lap kitöltése után igény szerint csekket küldünk. Céges utalás esetén a közlemény rovatban feltétlenül tüntessék fel a résztvevő(k) nevét.
Díjbekérő igénylés esetén legyen szíves ezt  e-mailben jelezni az info@psychoanalysis.hu-ra írt mail formájában.
Nyugdíjas kedvezményt nem tudunk adni.