Konferencia

2024. október 18 – 19-én „A kizökkent idő nyomában” címmel kerül megrendezésre
Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXX. jubileumi Konferenciája, 
melynek témája az idő és ritmus lesz.

 

Konferencia felhívás

A konferencia szokásostól talán kicsit eltérő címével szándékunk az, hogy minél tágabb teret kínáljunk mind a résztvevők, mind az előadók számára, hogy belakják ezt a remélhetőleg elég tág asszociációs teret. Szeretnénk, ha teret kaphatnának a terápiás tér belső történései mellett a szupervíziós tér élményei is, az egyesület múltjára való emlékezés és reflexió, a pszichoanalitikus módszer, a keretek és a képzés változásai, és végül, de nem utolsó sorban reflektálhassunk a társadalmi szintű történésekre, a közelmúlt, az itt és most mindannyiunkat érintő, sokszor megrázó külső eseményeire.
A megszokottból való kizökkenés élménye sokszor nem kellemes, lehet traumatikus is, de hozhat fejlődést, változást is, traumás növekedést nemcsak egyéni, de módszertani, szervezeti, társadalmi szinten is. Reméljük, hogy a konferencia, a fenti témákon való közös gondolkodás maga lehet egy olyan konténer, mely segíti ezt a folyamatot.
Pácienseink gyakran érkeznek analízisbe, analitikusan orientált terápiába azzal a – néhol homályosan megfogalmazott – élménnyel, hogy mintha kizökkent volna számukra az idő. Az, ami a közösnek tűnő érzés mögött van, már nagyon egyedi, sokszor évekig tart, mire együtt ránézve, de sokkal inkább közösen megélve, a terápia színpadán életre keltve közelebb jutunk ennek belső jelentéséhez. A pszichoanalitikus munkamód és keretek egyszerre adnak teret a végtelennek és végesnek, az emberi lét időtlen (örök, változatlan) és változó (múlandó) aspektusának.
Az idő-élmény, s azzal összefüggésben a szelf folytonosság élménye alapvetően az anya(gondozó)-gyermek kapcsolatban születik meg (Bion, 1962, Ogden, 1985, Priel, 1997, Civitarese, 2019). Interszubjektív konstruktum tehát, mely zökkenőivel együtt mintegy hologramként jelenik meg a terápiás térben. Együtt éljük át például, hogy elrepül, vánszorog, vagy akár megáll az idő, hogy hol hangolódunk, hol nem-hangolódunk, hol illeszkedünk, hol nem illeszkedünk a pácienssel. Hol közös a ritmusunk, hol zökkenők vannak, akár meg is szakad a közös idő fonala.
A zökkenéseket sokszor a kereteken keresztül érzékeljük először – például késik a páciens, vagy elmarad a fizetéssel – s ennek belső, már szimbolikus jelentés-rétege csak később tud megjelenni a terápiában. Vagy akár testünk jeleníti meg a kizökkenést amikor az még a szimbolizálatlan, a szavak nélküli tartományba esik.
Hosszan kibírni, tartalmazni a kizökkentettség élményét sokszor nem könnyű. Ahogy a korábban jól bevált megküzdési módok, hárítások már nem működnek, a korábbi összerendezettség széthull, hosszan időzhetünk a végtelennek tűnő bizonytalanságban remélve, de nem tudva, hogy létrejön a szintézis, egy új egyensúly. Nem könnyű benne maradni a diszharmóniában és néhol erős a késztetés, hogy „helyre toljuk” a kizökkent időt, például aktívabbak legyünk. A kizökkenések, vagy akár az erre való reakciók leképződhetnek a szupervízióban is. Vajon miként jelenhetnek meg, és hogyan segíthet a szupervízió tere abban, hogy rálássunk ezekre a folyamatokra?
A pandémia, majd a háborúk mentén, vagy akár a klímaváltozás kapcsán sokszor éreztük, érezzük azt, hogy mintha kizökkent volna az idő. De vajon kizökkent-e? S ha igen, mikor és hogyan zökkent ki?  Mi dolgunk vele magánemberként, szakemberként és egyesületi szinten?
A kerek évforduló jó apropó arra, hogy az “eltűnt idők” nyomába eredjünk: megemlékezzünk az elmúlt 30 évről, vagy akár az egyesület kezdeteiről, a budapesti iskola történetéről. Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy helyrezökkent-e a kizökkent idő, meglett-e a folytonosság az egyesület történetében? Rátekinthetünk erre a kérdésre is, de akár arra is, hogy a pszichoanalízis, mint módszer hogyan alakult az elmúlt időszakban. Milyen zökkenőkkel kellett megküzdeni, s milyen megoldások születtek? A COVID időszak például nagyon gyors reakciót kívánt a pszichoanalitikus közösségtől világszerte – mely meg is történt. De még mindig a feldolgozás fázisában vagyunk, elemezve azt, hogy például az online működés, mely életmentő volt a pandémia alatt, hol találja meg a helyét a terápiákban vagy akár a szupervízióban. A konkrét példától távolságot véve mi az, ami „örök”, változatlan érték a pszichoanalízisben, s mi az, ami változik, változhat, szükséges, hogy változzon?

A konferencián előadást tart Sarah Nettleton (British Psychoanalytical Association) Christopher Bollas munkásságáról. Az előadáshoz szeminárium kapcsolódik, melyre külön, korlátozott számban lehet jelentkezni.
További információ ide kattintva olvasható!

 

Résztvevői jelentkezési lap

RÉSZVÉTELI DÍJAK:

Teljes részvételi díj: 40.000 Ft (augusztus 25 után történő utalás ill. helyszíni fizetés esetén)
Korai befizetéssel:
Második korai kedvezményes belépő (aug. 25-ig történő utalás esetén): 36000 Ft
Kombinált második korai kedvezményes belépő  (konferencia + Bollas szeminárium belépő (aug 25-ig): 60000 Ft

Napijegy (utaláskor jelezze, hogy melyik napon szeretne részt venni): 25000 Ft

A konferencia akkreditációja megtörtént, a résztvevők a 2 napos részvételért 32 CME-pontot kapnak, melynek költségét a részvételi díj nem tartalmazza.
 
*A diákjegyet MA vagy azzal egyenértékű egyetemi végzettséggel még nem rendelkező, nappali tagozatos hallgatók vehetik igénybe, érvényes diákigazolvánnyal.
Nyugdíjas kedvezmény nem vehető igénybe.
A csoportos jelentkezés lehetősége és kedvezménye megszűnt!

A részvételi díjat kérjük a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 11100104-19009856-38000007 számú számlájára átutalni, vagy amennyiben szükséges, az online Jelentkezési lap kitöltése után igény szerint csekket küldünk.
Céges utalás esetén a közlemény rovatban feltétlenül tüntessétek fel a résztvevő(k) nevét.
Díjbekérő igénylés esetén legyetek szívesek ezt e-mailben jelezni az
 info@psychoanalysis.hu-ra írt mail formájában.
 

Várunk Benneteket szeretettel mindkét programon!

Droppa Szilvia, Nyerges Katalin, Zana Katalin, Balázs Ambrus, Schmelowszky-Forgách Anna
Boross Viktor, Borszéki Judit, Czikora Dávid, Cseh Júlia, Mészáros Vikrória, Vanco Ildikó