A pszichoanalitikus tagsági dolgozat
A pszichoanalitikus tagsági dolgozat
A tagsági dolgozat a pszichoanalitikus jelölt által írt munka, sikeres megvédése a pszichoanalitikus képzés befejező aktusa.
Mi a dolgozat célja és milyen szempontokat tartalmazzon?
A dolgozat célja kettős: a jelöltnek be kell mutatnia pszichoanalitikusi munka-és gondolkodásmódját, hogy miképpen dolgozik, hogyan kezeli a terápiás folyamatot és azon belül a kapcsolati dinamikát (áttétel és viszontáttétel), valamint meg kell fogalmaznia azt, miként gondolkodik az esetről elméleti szinten. A leghangsúlyosabb része a kiemelt órák és az áttételi és viszontáttételi folyamatok elemzése.
A Tanulmányi Bizottság minden olyan elméleti megközelítést elfogad, amely a nemzetközi pszichoanalitikus közösség (Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület tagszervezetei) által napjainkban elfogadott nézettel összhangban áll.
A dolgozat tehát egyrészt egy sztenderd (heti 3-4-es gyakoriságú) pszichoanalitikus eset elemzéséből, másrészt elméleti kérdések tárgyalásából áll. Az eset és a választott elméleti téma egymásra kell, hogy épüljön. Előnyös, de nem kötelező, hogy befejezett analízisről szóljon a dolgozat. Amennyiben nem lezárt folyamat kerül bemutatásra, akkor is érzékeltetni kell a jelöltnek, hogy mit gondol az eset befejezéséről és milyen szempontokat tart fontosnak ebben a majdani fázisban.
Nem kötelező, hogy a dolgozat a szupervideált esetek egyike legyen.
Javaslat a dolgozat lehetséges szerkezetére (Az alábbiaktól eltérő felépítésű dolgozat is elfogadható):
I. Bevezetés
A témaválasztás megindokolása (a jelölt miért ezt az esetet választotta, és az esetből hogyan adódott a kifejtendő elméleti téma).
II. Az eset tárgyalása.
1. A páciens bemutatása az első interjú alapján, leírása annak, hogy milyen panasszal érkezett a páciens, mi a tünete (tünetei), a diagnózisa, mik a keretek, milyen a heti ülés gyakoriság. Elsősorban nem DSM –V szerinti, hanem pszichoanalitikus szempontú a diagnózis. A terápiás indikáció és a kezdeti áttételi-viszontáttételi megnyilvánulások ismertetése.
2. A terápiás szövetség és az induló analitikus kapcsolat legfontosabb mozzanatainak az áttétel, viszontáttétel mentén való bemutatása.
3.Kiemelt analitikus órák leírása dialógusokkal és ezek elemzésével. Magyarázata annak, hogy a két kiválasztott ülés hogyan illeszkedik az analízis folyamatába és miért lett hangsúlyos. Az óraleírások az interakciókon túl kitérnek az analitikus érzéseire, reflexióira, intervencióira. Az egyik órát részletesen kibontva kell megjeleníteni, a másik lehet egy óra-részlet.
3. Áttételi - viszontáttételi és pszichodinamikai folyamatok elemzése a teljes analízis vonatkozásában ülésrészletek bemutatásán keresztül. Az eset összegzése, amelyben megfogalmazódik az, hogy miként változott a terápiás kapcsolat a páciens és az analitikus között, valamint hogyan változott a páciens a pszichoanalitikus folyamatban. Ez az elemzés átvezet az elméleti fejezethez.
III. Elméleti meggondolások
Az eset nyomán választott elméleti háttér szakirodalmi áttekintése, ismertetése. Tárgyalt elméleti kérdés elemzése az eset alapján, terápiás részletekkel illusztrálva.
IV. Összefoglalás
Az eset és az elméleti téma összefüggéseinek összegzése.
V. Irodalomjegyzék
A esetelemzés során is lehet szakirodalomra hivatkozni, az elméleti anyag tárgyalásakor azonban a felhasznált művekre történő hivatkozás elengedhetetlen. A hivatkozások a magyarországi tudományos közleményekben elfogadott standardok szerint történnek (ld. pl. a Pszichoterápia című folyóiratot).
Dolgozattal kapcsolatos kritériumok
A dolgozat terjedelme: maximum 20 oldal (12-es betűméret, másfél sorköz, 50-55 ezer leütés).
A jelöltnek a dolgozatot valamennyi TB-tagnak emailben el kell juttatnia, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület Tanulmányi Bizottságához címzett levél (email) kíséretében. Ebben a kísérő levélben a jelölt bejelenti védési és taggá válási szándékát, megjelöli analitikus képzése állomásait (személyes analízis, szupervíziók, szemináriumok), pszichoanalitikus tevékenysége kezdetének dátumát, jelenlegi analitikus eseteinek számát, legfontosabb publikációi és előadásai jegyzékét (pszichoanalitikus témákban), valamint az Egyesületben végzett tevékenységeit.
A dolgozat értékeléséhez a Tanulmányi Bizottságnak két hónap áll rendelkezésre. A dolgozat megérkezését követően, legalább két héttel a védés előtt, az opponensek – a TB két tagja – elküldik a jelöltnek írásos véleményüket. Bírálatukban javaslatot tesznek a dolgozat elfogadására, valamint ajánlásokat írnak és kérdéseket fogalmaznak meg. Amennyiben mindkét opponens azon a véleményen van, hogy a dolgozat nem megfelelő színvonalú, akkor védés helyett a TB konzultációs lehetőséget ajánl a jelöltnek, aki eldöntheti, hogy ezzel kíván-e élni. Az opponensi javaslatok, kérdések megvitatására a szóbeli védésen kerül sor, ami a TB előtt zajlik. Időpontját a TB tűzi ki.
A védést követően a TB dönt a taggá válási kérelem elfogadásáról, elutasításáról, vagy javasolhatja bizonyos kiegészítések megtételét. A döntésről a védést követően a TB elnöke szóban és írásban tájékoztatja a jelöltet.
Elfogadott védés esetén a TB elnöke tájékoztatja a Vezetőséget. A jelölt taggá válása a TB javaslata alapján a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Kiegészítő megjegyzés:
A jelölt saját analitikusa és szupervizora nem vesz részt a dolgozat megvitatásában. A TB határozatképessége fenntartásáról ilyen esetben maga gondoskodik kiképző kollégá(k) behívásával.