Pszichológiáról mindenkinek

Analitikusaink ismeretterjesztő előadásai:

A program sorozat ősszel folytatódik.

Beszámolók a korábbi programokról:
 

Adrigán Erzsébet: Szeretni és szeretve lenni – változatok az intimitásra című előadásán
vehettünk részt az ELTE Kazinczy u-i épületében.
2017. március 22-én

Nagy érdeklődés kísérte Adrigán Erzsébet előadását, közel 200-an hallgathattuk meg gondolatait, szakmai véleményét, tapasztalatait a szeretetről, a kötődésről, a kapcsolatok alakulásáról és az intimitás lehetőségeiről. A hallgatóság összetétele nagyon vegyes volt, sokan középkorúak, de szép számmal jöttek el a fiatalok, egyetemisták is.
A kötődés az ember alapvető és természetes igénye. 6 hónapos és 6 éves kor között a legintenzívebb, a gyermekkori érzelmileg kielégítő és frusztráló kötődési élmények meghatározzák a későbbi kapcsolataink biztonságát és tartósságát, vagy mindezek nehézségeit. A korai érzelmi hangolódás és megfelelő érzelmi válaszkészség hiányában az egyedüllétet, a magára hagyatottságot kell átélnünk. Az érzelmi magány arra ösztönözheti a személyiség fejlődését, hogy minél inkább hárítsa el negatív érzéseit, ami gőgösséghez és a másik leértékeléshez, egészen a kapcsolati-függőségi igény elutasításához is vezethet. Az előadó bevezette a hallgatóságot a nárcisztikus fejlődés, illetve sérülékenység problémakörébe.

Az önimádat, hangsúlyozta, nem önszeretet. Valódi önszeretet nélkül nem is tudunk másokat szeretni, élővé válni és élvezet találni az életben. Számos példát hozott az érzelmileg magára maradt gyermek belső világából és a pszichoterápiás megsegítés lehetőségeiről, sikereiről. Stern szerint a szerelem képes még jelentős személyiségváltozást létrehozni. A reális elvárások nélküli kapcsolat illúzió, az egocentrikus világ, a mindenáron való középpontban levés a gyermekként hosszasan elhanyagolt felnőtt vágya. Gyermekkori csalódásainkat, haragjainkat lassan el kell engednünk, fel kell dolgoznunk. A gyászmunka elmaradása, hiányaink tagadása elzárja az utat az érzelmi kapcsolatokban való elmélyüléstől. Ennek hiányában csak a másik használata marad, sokszor a konkrét izgalmak keresése függőségek, teljesítmények hajszolása formájában. A meghitt felnőttkori kapcsolatok kialakulásának többek között gátjai a fokozott dominancia igény, a másikkal szemben támasztott túlzó elvárások, a másik kontrollálásának vágya, a gyenge indulatszabályozási képesség.  Mindezek változatos formában és módokon jelennek meg a partnerek, barátok viszonylatában és természetesen összefüggenek az intimitásra való képességgel.

Az előadást kérdések hossza sora követte párkapcsolatokról, a változás lehetőségéről, korrekciós módokról, valaki konkrét diagnosztikai kérdést fogalmazott meg párját illetően. Az előadó megnyugtatta a közönséget, hogy nem vagyunk gondolatolvasók, nem tudunk mindent a világról. Minden egyes kérdés egyediségében, saját kontextusában és bonyolultságának feltárása során érthető meg. De egy-egy útmutató példát, gondolatot minden kérdező kaphatott.

Felházi Anett beszámolója


 

Halász Anna: A tehetség öröme, az alkotás kínja
MPT és MPE által szervezett előadás az ELTE-n
 2016. december 14.
Minden szülő álma a tehetséges gyermek, indította előadását Halász Anna, majd számos példát hozott arra, hogy tudósok, írók mutathatják gyermekkorban a tehetség jeleit, de ez nem sokat mond későbbi teljesítményükről.  Freud azt állította, hogy az alkotás gyökerében biológiai, eredetében nem különbözik a többi lelki jelenségtől.
Az alkotás, mint szublimáció a tárgyvesztés kínján való felülemelkedést szolgálja, reparációs törekvés. A művészet az alkotótól és a befogadótól is erőfeszítést igényel. Az alkotó bejárást enged meg magának az ösztönök világába, miközben lojális az énjéhez és a realitáshoz. Az előadó megpróbált válaszolni arra a kérdésre, hogyan őrzi meg a tehetség integritását és alkotó képességét anélkül, hogy ne legyen lelki beteg. Számos szerző szerint a művészek alkotóképessége különbözik a mindennapi kreativitástól és a regresszió miatt közelebb állnak a pszichotikusokhoz. Teherbírásuk miatt képesek legyőzni a patológiájukat, de sok művészt ismerünk, akik eluralkodó betegségük miatt alkotni tovább nem tudtak. A pszichotikus és az alkotó egyaránt szokatlan látásmóddal rendelkezik, de nem mindegy, hogy egy feldarabolt test képét Picasso vagy egy őrült elme hozza-e létre. A zseni az originalitással a világot fogalmazza újra. A kimagasló teljesítmény teherbíró, ép személyiséget igényel, ami a kimagasló teljesítménnyel járó lelki terheket is viselni tudja. Az előadó saját eseteivel világította meg, ha nincs a művésznek eléggé terhelhető személyisége, tehetségét nem tudja kibontakoztatni. És sajnos az önmagunkat felülmúló szorgalom is csak a tehetség látszatát tudja kelteni. A legújabb analitikus elméletek már szakítanak a zseni-őrült paradigmával és a gondolkodási folyamatokra összpontosítanak. Az eredetiség és újdonság keresés kerül a fókuszba. Az előadó a káosz peremén táncoló embert látja az alkotóban is, aki annál sikeresebben képes alkalmazkodni, minél jobban tolerálja a többértelmű jelentéseket. Ami a kaotikusnak tűnő világunkban is újabb igazodási pontot nyújthat.
Halász Anna mind a laikusok, mind a pszichológus szakemberek számára is gondolatokban gazdag, izgalmas élményt nyújtott. Hogy előadása még mennyi kérdést vetett fel, az Annára váró kérdezők hosszú sora mutatta meg.

Felházi Anett beszámolója


 

MPT Nyári Egyetem 2016

 
A Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet bemutató műhely.
Időpont: 2016. szeptember 07 szerda (Egész nap)
               2016. szeptember 09 péntek (Egész nap)
               Valamint, szeptember 8. 14.00-15.30   
Interaktív műhelyek formájában bemutatkoznak az akkreditált módszerspecifikus képzőhelyek - esetismertetések, demonstrációk 
Schmelowszky Ágoston: Pszichoanalízis a 21. században: érték, hatékonyság, kihívás.
A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület műhelye
Helyszín: ELTE PPK Pszichológiai Intézet  (1064 Budapest, Izabella utca 46.)
Pszichológia szakos hallgatóknak és minden érdeklődőnek

MPT Pszichológiáról Mindenkinek sorozata


 

Április 28. 18 óra
Előadó: Schmelowszky Ágoston
Cím:Pszichoanalitikussá válni: analitikus identitás analitikus szemmel


 „A pszichoanalitikus identitást másfél órában összefoglalni nem könnyű. A Magyar Pszichológiai Társaság Pszichológiáról Mindenkinek előadássorozatának évadzáró alkalmával Schmelowszky Ágoston mégis erre a feladatra vállalkozott. „Pszichoanalitikussá válni: analitikus identitás analitikus szemmel” című előadása azt ígérte a hallgatóságnak, hogy másfél órában bepillantást nyerhetnek a pszichoanalitikusok személyes világába, amely joggal keltette fel a szép számban összegyűlt közönség érdeklődését. 
Mi is az az identitás? Mi pontosan a pszichoanalízis, és ki is a pszichoanalitikus? És mi az a pszichoanalitikus identitás? Ezeket a nehéznek tűnő kérdéseket tette fel, majd válaszolta meg sikeresen az előadó a rendelkezésére álló másfél órában.
Az előadás nyitásaként az analitikus helyzet specifikumáról hallhattunk, egy gyakorlati eset ismertetésével, melyben a terapeuta 14 évvel a terápia lezárása után értette meg a terápiás siker okát, egy véletlen személyes találkozásnak köszönhetően. A példa egyből érthetővé és szemléletessé tette azt a megállapítást, hogy az analitikus identitás a személyesség és az intézményesség kettősségét foglalja magában, mivel az analitikus helyzetben egyszerre jelenik meg a személy szubjektivitása és a módszer szigorú kereteinek intézményessége.
A nyitógondolatokat követően Schmelowszky Ágoston az identifikációs rendszerekről, az identitás kialakulásának folyamatáról mesélt. Úgy fogalmazta meg a sokszor nehezen befogadható pszichoanalitikus fejlődéselméleteket, hogy azok tömör, lényegre törő formában, könnyen érthetőek és érdekes voltak.
Ezt követően megtudhattuk, hogy milyen sajátosságai vannak az analitikus helyzetnek, és miért fontos eleme a módszernek a rendszeresség és a kanapén való fekvő pozíció. Tisztázta az analízis központi célkitűzését is, méghozzá azt, hogy az analitikus nem a problémák megoldására törekszik, hanem arra, hogy közösen lehessen egy addig ismeretlen, újfajta módon megközelíteni azokat.
Végül elérkezett az előadás talán legizgalmasabb részéhez, amikor valamelyest beleláthattunk az analitikus szakmai létébe, az analitikus identitásba, ami az előadó elmondása alapján egy magányos, mégis erős csoport identitást hordozó működésmód. Szemléletesen, és itt már szabadabban asszociálva, többek között azt is elmagyarázta, hogy milyen jelentősége van az analitikus saját önismereti analízisének a későbbi terápiás munkája során. Előadását az tette különösen érdekessé, hogy számos anekdotát, és gyakorlati példát említett a közérthetően megfogalmazott elméleti anyag mellett.
Számomra rendkívül szimpatikus módon, több alkalommal a saját működésére, előadói jelenlétére is reflektált, ezzel is szemléltetve az elhangzottakat. Az előadás befejeztével az interaktív beszélgetés során az analízis anyagi vonzatától kezdve, a buddhizmus és pszichoanalízis kapcsolatáig számos gondolatébresztő téma felmerült. A közönség érdeklődését és témába való bevonódását az is mutatta, hogy a rendelkezésre álló idő kevésnek bizonyult a közönség kérdéseinek megválaszolására. Úgy gondolom, mindannyian fontos gondolatokat vihettünk magunkkal haza.”

Márkus Viktória Lilla beszámolója
 


2016. 01. 20.
Előadó: Felházi Anett
Cím: Szerelmi viszontagságok, a párkapcsolatok fenntartásának öröme és nehézségei.

Egy nem pszichológus résztvevő beszámolója:

Köszönöm a lehetőséget az MPT-nek, hogy alkalmam nyílt jelen lenni Felházi Anett legutóbbi előadásán, lévén hogy egy összeszedett, tartalmas másfél óra részese lehettem. A pszichológia szakterületeitől távolabb élőknek, így nekem is, mint "kívülállónak" könnyen érthető megfogalmazásban és élvezetes stílusban került terítékre a címben meghirdetett téma. Egyáltalán nem kellett feszengenie a laikus hallgatónak, hogy túlságosan száraz, tudományos, szaknyelvű szöveget zúdítana rá az előadó. Már a nyitógondolatok, amelyek a nemrég nagy népszerűségre szert tett 36 kérdéses tesztről szóltak, előrevetítették, hogy egy aktuális, friss, a mai társadalom problémáival foglalkozó beszéd részesei leszünk. Az előadás nem sok tíz évvel ezelőtti kutatások forrásaira épült. Számomra éppen megfelelő összhangban voltak az általános, ismertető jellegű leíró részek a konkrét, szemléltető példákkal. A példák kerülték a férfi-nő párkapcsolatok szélsőséges, egyoldalú bemutatását, korrekt, átfogó képet igyekeztek adni nemtől függetlenül az egyes személyiségtípusok viselkedésformáról. Olykor humoros képekkel illusztrálta mindezt az előadó, ezáltal is közelebb hozva a hallgatósághoz ezt a mindannyiunk életét jelentősen befolyásoló témát. A hasznos tanács jellegű megjegyzések is kellő arányban képviselték magukat meglátásom szerint.   Nem hirdették a tökéletes megoldás megingathatatlanságát, csupán jól irányzott, helyes kérdéseket feltéve mutattak irányt afelé, hogy hogyan lehet a személyes problémákon túllendülni. S valahol talán ez is egy jó előadás ismérve: a széleskörű tájékoztatás mellett nem szájba rágva utasít egy irányba, hanem a fontos kérdések jól irányzott megfogalmazásával késztet önálló gondolkodásra, cselekvésre. Így zárómondatként még egyszer csak megköszönni tudom, hogy lényegében azt kaptam ettől a másfél órától, amiért mentem.


Készítette: Tóth Ádám

 

Az MPT által szervezett „Pszichológia Mindenkinek” előadássorozat 2015. november 9-i nyilvánosságnak szánt előadását Egyesületünk pszichoanalitikusa, Campos Anna tartotta. Az előadást hatalmas érdeklődés kísérte, 350-en vettek részt az eseményen.  Az aula hamar megtelt, két kivetítővel ellátott termet is meg kellett nyitni a létszám miatt. Az előadót Hámori Eszter, az MPT tudományos titkára köszöntötte. Jóleső érzés volt, hogy Hámori Eszter, mint pszichoanalitikus is, remek házigazdája volt az estnek. Többségében fiatal, érdeklődő egyetemista vett részt a rendezvényen, de az izgalmas téma sok laikus érdeklődőt is bevonzott. Az előadásról videó felvétel készült.  
Az álmok és az álomfejtés témája évezredek óta izgatja az emberek gondolkodását. A valódi tudományos érdeklődés Freud munkásságával kezdődött, így a pszichoanalízis maga szorosan összefo-nódott a pszichoanalitikus álomfejtés elméletével és gyakorlatával. Freud szerint az álomfejtés volt a „királyi út”, a tudattalan lelki tartalmak elérésének leghatékonyabb útja. Az előadó érzékletes és humoros diaképekkel mutatta be az álmok, álomtörténések jellemzőit: az irracionalitást, a sűrítést, és azt, ahogy Freud kezdetben gondolkodott az álom funkciójáról, mint egyfajta vágykielégítésről. Kitért a magyar pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor újító gondolataira is, aki a szorongásos álmok trauma-feldolgozó funkciójának korai elméletét vezette be. Filmrészletekkel illusztrálta, hogyan hatott a pszichoanalízis a XX. századi modern művészetre, többek között olyan alkotókat is megihletve, mint Dali és Bunuel. Az előadó érzékletesen be tudta mutatni, hogy az álom ekkor még egy kapcsolattól független, elhárított lelki tartalomként volt vizsgálva, amit a tudós terapeuta, mint egy jó nyomozó képes feltárni.
Az azóta eltelt több mint száz év során a módszer nagyban átalakult, a terápiás kapcsolat, ill. a személy belső világának, érzelmei, kapcsolatai belső mintázatának megérthetősége nagy hangsúlyt kapott. A modern idegtudományok, álomlaboratóriumi kutatások igazolták, hogy az álmodásnak fon-tos intrapszichikus funkciói vannak és jelentősen vesz részt a lelki egészség fenntartásában. Rendkívül elterjedtek azok az elméletek, melyek az álom funkcióját a korai anya-gyerek kapcsolatok minőségével hozzák összefüggésbe. Az előadó megpróbálta megjeleníteni azt a sok pszichoanalitikus álomelméletet, melyek a jelenlegi terápiás gyakorlatot jellemzik.  A lényegi elemeket hangsúlyozta: a terápiás álomfejtés a terápia bizalmi légkörében történik, ahol egy közös lelki térben lehetősége van mindkét félnek egy mélyebb megértést és átalakulást létrehozni. Anna kiemelte, hogy az álmok intrapszichikus funkciói mellett, fontos kommunikációs funkciókkal is jellemezhetők, amik leginkább a terápiás folyamatban jelennek meg és vizsgálhatóvá válhatnak. Esetpéldákkal világította meg, hogy az álmok elmondása (mikor és hogyan) megmutathatja az álmodó különböző rejtett és tudattalan szándékait is. Az előadásra szánt egy óra hamar elröpült, a diák számából látszott, hogy az előadó bőséges anyaggal készült. Az előadás után következő kérdések során Annának lehetősége volt még inkább a lényeget megragadva a pszichoanalitikus álomfejtés jelenlegi alaptéziseit összefoglalni, melyek sikeresen szállnak szembe a mítoszokkal és az önjelölt álomfejtőkkel. Köszönjük a Magyar Pszichológiai Társaságnak és Hámori Eszternek, hogy támogatta Egyesületünk outreach tevékenységét!

Felházi Anett
 

 2015. március 25.
Szajcz Ágnes:
Guru vagy szakember?
Tanulható-e a pszichoterápia?

Milyen a jó pszichológus? Közelebbről az a pszichológus, akihez terápiára lehet járni? A segítséget kérők leginkább a pszichológussal azonosítják a terapeutát, a pszichovilág kavalkádja túl bonyolult ahhoz, hogy még a pszichoterapeuta kifejezéssel is megbarátkozzunk. Pedig a pszichoterápia egyetlen szelete a pszichológiának, az, amely a gyógyítással foglalkozik, emiatt speciális képzettséget igényel. A terápiát pszichoterapeuták végzik. A filmek és a városi legendák gyakran azt sugallják, hogy a terapeuták mindentudók, röntgenszemű emberek, akik különleges képességeikkel, például emberfeletti nyugalmukkal vagy éppen éles megjegyzéseikkel szokták „helyrerakni” az embereket. A groteszk vagy idealizált képek zavar forrásává válhatnak a terápiát keresők és a terápiás képzés előtt állók számára. Ki tehát a jó, vagy még inkább: mitől lesz valaki jó terapeuta? A válaszhoz elsősorban a kompetencia-vizsgálatokkal juthatunk közelebb, előadásom során ezeket ismertetem. Néhány példával pedig azt illusztrálom, hogy milyen kompetenciákkal és hogyan dolgozik egy pszichoanalitikus pszichoterapeuta.
 

Bokor László előadása az MPT rendezvényén

A Magyar Pszichológiai Társaság által szervezett Pszichológiáról Mindenkinek sorozat keretében egyesületünk tagja, Bokor László tartott előadást „Ön mit gondol? Pszichoanalízis itt és most. Hol tart és merre halad a pszichoanalízis?” címmel, amely rendkívül nagy érdeklődésre tartott számot. Az ELTE PPK Kazinczy utcai épületének aulája megtelt az érdeklődőkkel, elsősorban fiatalokkal.
Az előadó először elhelyezte a pszichoanalízist a mai közgondolkodásban, bemutatta, mitől is „pimasz” és mitől „demokratikus” tudomány a szakmánk. A közhelyeket eloszlató, régi fogalmakat történetiségükben elhelyező bemutatás után közös gondolkodásra hívta az előadó a hallgatóságot. Egy fiktív példa elemzésén keresztül mutatta be, hogy hogyan gondolkodunk pszichoanalitikus szemléletben, majd mindezt elméleti síkon is körüljárta. A közönséget láthatóan a gyakorlati példa mozgatta meg a leginkább, sokat kérdeztek, minél többet szerettek volna megtudni. Kérdéseikből számunkra úgy tűnt, hogy nyitottak a mélylélektani megközelí-tésre, a pszichoanalízist más analitikus megközelítésekkel szerették volna összevetni – aligha-nem a bőség zavara, a választás, elköteleződés nehézsége is megjelent kérdéseikben: vajon melyik a jobb?


Az előadások mindenki számára nyitottak és ingyenesek!