A tanulmány Fónagy Iván (1920-2005), pszichoanalitikus és nyelvész egyik legjelentősebb, franciául megjelent művének, Az élő hang (La vive voix, Fónagy, 1987) című tanulmánykötetének főbb gondolatait, valamint Füst Milán egy verséhez készített Dallamfejtés című elemzését mutatja be.
Az élő hang központi gondolata, hogy az emberi nyelv kettős természetű: egyfelől gondolatok és érzések kifejezését szolgálja, másfelől mindezek eredetének nyomait őrzi, ösztönmaradványokból építkezik. A hangok nemcsak építőelemei a nyelvnek, de testi produktumok is, a test külső ingerekre való reakcióiból származnak. A nyelvi üzenet egy archaikus „paleologikus” tartalmat hordoz, és az elemző (analizáló) feladata, hogy ezt a
felszínre hozza. A szerző tehát a hangképzés ösztönbázisáról ír, és ennek alapgondolata a pszichoanalízis tudattalan koncepciójából ered.
Mindez a strukturális nyelvészetben a kettős kódolás elméleteként terjedt el, amelynek alapja tulajdonképpen Hollós Istvánnak (1872-1957) az 1940-es évek folyamán keletkezett, de egészen 2002-ig kéziratban maradt pszichoanalitikus nyelvelméleti munkája (Hollós 2002). A verbalitásba való átlépés Hollós felfogása szerint egyfajta szublimációs folyamat, melynek révén az erogén zónákat megszálló ösztönkésztetések a hangképző
szervekre redukálódva fejeződnek ki.
Fónagy Iván a Hollóssal való együttműködésen keresztül mélyítette el pszichoanalitikus ismereteit, és került kapcsolatba a magyarországi pszichoanalitikus mozgalommal. Hollós nyelvelméletét felhasználva Fónagy munkássága folytonosságot teremt a pszichoanalízis első nemzedékének gondolatai és a XXI. század pszicho-fonetikai törekvései között, Fónagy elsősorban stilisztikai elemzésekben alkalmazta Hollós fogalmi rendszerét. Jelen dolgozatunk Füst Milán versének dallamfejtését, valamint a költő előadása nyomán készített hangfelvétel-elemzéséből született „vokális személyiségének” elemzését egy kiemelt példán keresztül mutatja be. Továbbgondolásra méltó kérdésnek tartjuk, hogy más területen, például a terápiás gyakorlatban inspiráló lehet-e a nyelv ilyesfajta ösztönlélektani megközelítése.