Az asszociáció születése
Súlyos nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő páciensek esetében a valós szelfhez tartozó érzelmek átélése nagy nehézséget jelent. A hamis szelf működéssel szoros kapcsolatot fenntartó domináns elhárítások, az árnyalt fogalmazás, a történetek logikus menetének pontos kidolgozása és a folyamatos belső gondolkodás megakadályozzák, hogy a valós szelf nehezen, vagy alig verbalizálható megnyilvánulásai felszínre kerülhessenek. A klasszikus értelemben vett szabad asszociáció nem kevez az érzelmek megjelenésének, az igényes verbalitás látszólag betöltheti funkcióját anélkül, hogy valódi érzelmi átélésre sor kerülne. Bion feltételezése szerint a pszichoanalízisben az analitikus merengő állapotban konténerfunkcióját alkalmazva alfa-funkciója által segíti a páciens megmunkálatlan béta-elemeit, a nyers érzékleti fragmentumokat képekké, értelemmel és érzelmekkel megtöltött asszociációkká alakítani, és elindítani a gondolkodás szubjektív jelentéssel bíró folyamatát. Súlyos nárcisztikus páciensek esetében ezzel a valós szelf spontán megnyilvánulásait támogatja. Tanulmányomban elsősorban W. Bion elméleti megközelítésére alapozva és saját esetpéldák segítségével fogom bemutatni az asszociatív folyamatok megjelenését és a valós szelf térnyerését a pszichoanalízisben.