A pszichoanalitikus tagsági dolgozat

A pszichoanalitikus tagsági dolgozat felépítése

A tagsági dolgozat a pszichoanalitikus jelölt által írt munka, sikeres megvédése a pszichoanalitikus képzés befejező aktusa.

Mi a dolgozat célja és milyen szempontokat tartalmazzon?
A dolgozat célja kettős: a jelöltnek be kell mutatnia pszichoanalitikusi munka-és gondolkodásmódját. Be kell mutatnia miképpen dolgozik, hogyan kezeli a terápiás folyamatot és azon belül a kapcsolati dinamikát (áttétel és viszontáttétel), és meg kell fogalmaznia, hogyan gondolkodik az esetről elméleti szinten. A Tanulmányi Bizottság minden olyan elméleti megközelítést elfogad, amely a nemzetközi pszichoanalitikus közösség (Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület tagszervezetei) által napjainkban elfogadott nézettel összhangban áll.
A dolgozat tehát egyrészt egy sztenderd (heti 3-4-es gyakoriságú) pszichoanalitikus eset elemzéséből, másrészt elméleti kérdések tárgyalásából áll. Az eset és a választott elméleti téma egymásra kell, hogy épüljön. Előnyös, de nem kötelező, hogy az eset befejezett analízis legyen. Amennyiben nem befejezett az eset, akkor is érzékeltetni kell a jelöltnek, hogy mit gondol az eset befejezéséről és milyen szempontokat tart fontosnak a lezáráshoz.
Nem kötelező, hogy a dolgozat a szupervideált esetek egyike legyen.

A dolgozat formai és tartalmi követelményei:

I. Bevezetés
A témaválasztás megindokolása (a jelölt miért ezt az esetet választotta, s az esetből hogyan adódott a kifejtendő elméleti téma).

II. Az eset tárgyalása
A dolgozat leghangsúlyosabb része a kiemelt órák és az áttételi és viszontáttételi folyamatok elemzése.
1. A páciens bemutatása az első interjú és az pszichoanalízis későbbi folyamata alapján. A dolgozat tartalmazza, hogy milyen panasszal érkezett a páciens, a tünetek/ek, a diagnózis, terápiás indikáció szempontjait, és a kezdeti áttételi-viszontáttételi megnyilvánulásokat valamint azok integrálását a pszichodinamikai diagnosztika rendszerébe. Ez a rész kitér a keretekre, beleértve az órák heti gyakoriságát.
 2. Az induló analítikus kapcsolat legfontosabb mozzanatai, áttétel, viszontáttétel. A terápiás szövetség kialakulása. Kiemelt analitikus órák leírása dialógusokkal és az interakciók elemzésével. A két kiválasztott analitikus óra leírásakor ki kell fejteni, hogy az óra hogyan illeszkedik az analízis folyamatába és miért lett hangsúlyos. Az óraleírásnak tükröznie kell az analitikus munkát, amibe beletartozik az analitikus érzéseinek, reflexióinak leírása is. Az egyik órát részletesen kibontva kell megjeleníteni, a másik lehet egy óra-részlet.
3. Az áttétel - viszontáttétel elemzése az analízis teljes folyamatában esetrészlet-illusztrációkkal. A kiemelt órák leírása után itt az egész analitikus folyamat bemutatásáról van szó.
4. A pszichodinamikai elemzés tekinthető az eset összegzésének, amelyben megfogalmazódik a páciens pszichodinamikai működésmódja, s az is, hogyan képeződött le mindez az analízisben. Hogyan változott a terápiás kapcsolat a páciens és az analitikus között, valamint hogyan változott a páciens a pszichoanalitikus folyamatban. Ez az elemzés átvezet az elméleti fejezethez.

III. Elméleti meggondolások
Az eset alapján választott elméleti háttér bemutatása és az eset összefüggéseinek részletesebb megfogalmazása itt történik. (A Bevezetésben ez az összefüggés megjelenik, de kifejtés nélkül). Az elméleti háttér szakirodalmi áttekintése után a jelölt kiválasztja azt az elméleti álláspontot, amelyet elfogad és alkalmaz az eset értelmezésében, vagy amelyet esetleg kiindulópontnak tekint saját elméleti meggondolásai szempontjából. A jelölt részletesen ismerteti a kiválasztott elméleti koncepciót. Az elméleti kérdés elemzése az eset alapján történjen, az esetből merített példákkal illusztrálva.

IV. Összefoglalás
Az eset és az elméleti téma összefüggéseinek összegzése.
A változások áttekintése a bemutatott esetben.

V. Irodalom-jegyzék
A esetelemzés során is lehet szakirodalomra hivatkozni, az elméleti anyag tárgyalásakor azonban a felhasznált művekre történő hivatkozás elengedhetetlen. A hivatkozások a magyarországi tudományos közleményekben elfogadott standardok szerint történnek. ( ld. pl. a Pszichoterápia című folyóiratot).

Egyéb kritériumok
A dolgozat terjedelme: max. 20 oldal (12-es betűméret, másfél sorköz, 50-55 ezer leütés).
A jelöltnek a dolgozatot valamennyi TB-tagnak kinyomtatva és emailen is el kell juttatnia, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület Tanulmányi Bizottságához címzett levél kíséretében. A kísérő levélben a jelölt bejelenti védési és taggá válási szándékát, megjelöli analitikus képzése állomásait (személyes analízis, szupervíziók, szemináriumok), pszichoanalitikus tevékenysége kezdetének dátumát, jelenlegi analitikus eseteinek számát, legfontosabb publikációi és előadásai jegyzékét (pszichoanalitikus témákban), valamint az Egyesületben végzett tevékenységeit.
A dolgozat értékeléséhez a Tanulmányi Bizottságnak két hónap áll rendelkezésre. A dolgozat megérkezését követően, legalább két héttel a védés előtt, az opponensek – a TB két tagja – elküldik a jelöltnek írásban megfogalmazott véleményüket.
A bírálatokban az opponensek véleményt és javaslatokat fogalmaznak meg, és kérdéseket tesznek fel, amelyek a dolgozat egészére vagy részleteire vonatkoznak. Az opponensek írásban jelzik javaslatukat a jelöltnek és a TB-nek a dolgozat elfogadására vonatkozóan. Az opponensi véleményekre a jelöltnek már nem kell írásban válaszolnia, dolgozatát a TB előtt szóban védheti meg, amely védésben az opponensi véleményekre adott válaszok, esetleges kiegészítések is legyenek benne.
A TB tűzi ki a védés időpontját.
A védést követően a TB dönt a taggá válási kérelem elfogadásáról, elutasításáról, vagy javasolhatja bizonyos kiegészítések megtételét. A döntésről a védést követően a TB elnöke írásban tájékoztatja a jelöltet.
Elfogadott védés esetén a TB elnöke tájékoztatja a Vezetőséget. A jelölt taggá válása a TB javaslata alapján a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Kiegészítő megjegyzés:
A jelölt saját analitikusa és szupervizora nem vesz részt a dolgozat megvitatásában. A TB határozatképessége fenntartásáról ilyen esetben is a TB gondoskodik, pl. külső szakértő behívásával.