LÉLEKELEMZÉS

Tovább az előfizetéshez és online olvasható lapszámokhoz
 

TARTALOM

DÁVID JÓZSEF, KLÉGER-SIPOS ÁGNES, LACKÓ ZSUZSA, SCHMELOWSZKY-FORGÁCH ANNA: Szerkesztői előszó

PSZICHOANALÍZIS ÉS MOZGÁS
KORMOS JANKA: Bevezető
KORMOS JANKA: Judith S. Kestenberg pszichodinamikus mozgáselmélete és a mozgáselemzési módszere – A Kestenberg Mozgás Profil története
KORMOS JANKA: A mozgás helye az analitikus térben – interjú dr. Sylvia Birkleinnel
FRANCES LA BARRE: A kinetikus áttétel és viszontáttétel (Fordította: Kormos Janka)

DISZKUSSZIÓ
SIMON JUDIT: Hozzászólás Frances La Barre: A kinetikus áttétel és viszontáttétel című írásához
SZILI KATALIN, MERÉNYI MÁRTA: Hozzászólás Frances La Barre: A kinetikus áttétel és viszontáttétel című írásához

ELMÉLETI, TECHNIKAI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEK
SINKOVICS ANDREA: Hibáinknak hála. Értésről – félreértésről – megértésről
DROPPA SZILVIA: Tartalmazás és reverie. A terápiás mikrofolyamatok jelentősége a pszichoanalitikus gyakorlatban
MADELEINE BARANGER ÉS WILLY BARANGER: Az analitikus helyzet mint dinamikus mező (Fordította: Kis-Szabó Anita, Turner Andrea)
NAGY SZILVIA: Nefelejcs, avagy gondolatok a demenciáról a pszichoanalitikus szemlélet keretein belül, egy kisjátékfilm tükrében

KÖNYVISMERTETÉS
BAKÓ TIHAMÉR, ZANA KATALIN: Pszichoanalízis, COVID és kollektív trauma. A realitás traumája (Korbuly Ágnes)
PIRISI EDINA ENIKŐ: Pszichoanalitikus filmkutatás. Teoretikus megközelítések és empirikus vizsgálatok (Kőváry Zoltán)
KŐVÁRY ZOLTÁN: Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába. Történet, elmélet és alkalmazás (Szummer Csaba)
MIKKEL BORCH-JACOBSEN: Freud páciensei – Mítosz és valóság (Vincze Anna)
PETER FONAGY, GERGELY GYÖRGY, ELLIOTT L. JURIST, MARY TARGET: Affektusszabályozás, mentalizáció és a szelf kialakulása (Halmai Tamás)

HIRDETÉS

IMÁGÓ BUDAPEST (2023/2.): A test a társadalomban és a terápiában
PSZICHOTERÁPIA – A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata: 32. évfolyam, 3. szám (2023. augusztus)
SERDÜLŐ- ÉS GYERMEK-PSZICHOTERÁPIA: XVI/2. szám (2023. tavasz)

Angol nyelvű tartalomjegyzék

ELŐSZÓ

Amikor a szerkesztőség tudomást szerzett a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület őszi konferenciájának címéről (Mozgatóink. Társak, vágyak, illúziók), nagyon megörült neki, magáénak érezte a témát, mivel az akkor már alakuló számunkban is hasonló szellemiséggel és témákkal készültünk.
Évek óta minket mozgató kérdés, hogy vajon kiknek is készítjuk a Lélekelemzés lapszámait: az Egyesület tagjainak és kandidátusainak, társainknak, akikről tudhatjuk, hogy otthonosan mozognak a pszichoanalízis területén, vagy feladatunk inkább az, hogy minél szélesebb körben szólítsuk meg a pszichoanalízis iránt érdeklődő kollegákat, és igyekezzünk újra és újra olyan tartalmakkal, szekciókkal, formátumokkal bővíteni a kínálatot, ami közelebb hozza az esetleg idegenebbnek, elérhetetlennek tartott „világot” a más módszerekben dolgozók számára is.
Természetesen ez nem vagy-vagy kérdés. A vágyunk nyilvánvalóan az, hogy minél többek számára izgalmas tartalmakat nyújtsunk. Mégsem egyszerű a helyzet. Ha elrugaszkodunk a „hagyományostól”, hangsúlyosan a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület őszi konferenciáin szereplő előadások alapján írt tanulmányok közlésétől, akkor azt kockáztatjuk, hogy a törzsolvasó-gárda tudatos vagy kevésbé tudatos ellenérzésével találhatjuk szembe magunkat. Ha viszont időnként nem újulunk meg, akkor azt kockáztatjuk, hogy a lapszámokon dolgozó több tucat – jelen esetben pontosan harmincnégy(!) – kollega: szerzők, szakmai és/vagy nyelvi lektorok, szerkesztők és átolvasók – továbbra is csak egy szűkebb kör számára hozzák létre a folyóiratot. A Lélekelemzés az olvasók világára leginkább a szabadság illúziójával tekint: ezért jelen számban „kockáztattunk”. Kiléptünk – persze nem most először – a komfortzónánkból, és a szám egyik szekciójában egy olyan társszakmába szeretnénk betekintést nyújtani, ami talán sok olvasó számára ismeretlen, hiszen nem a verbalitás a fő terápiás eszköze, de egyesületünk néhány tagja kifejezetten otthonosan mozog benne, kiképzője is a módszernek. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszerét szeretnénk mélyebben bemutatni a Pszichoanalízis és mozgás blokkban. Izgalmas lehet majd úgy olvasni az itt megjelenő tanulmányokat, interjút és hozzászólásokat, hogy megfigyeljük, vajon miben is hasonlítanak a leírtak a saját módszerünkben, munkánkban átéltekhez; vajon hol kapcsolódnak a módszerek egymáshoz; mennyire is vagyunk valóban nyitottak másfajta terápiás munkamódok felé. Van-e bennünk a kollegák iránt elfogadás vagy ez inkább óvatos kíváncsiság? Úgy gondoljuk, hogy sokat meríthetünk a mozgásterápiával dolgozó szakemberek tapasztalataiból. Ahogy Kormos Janka fogalmaz az általa készített interjú egyik kérdésében, „(…) a mozdulatok minőségének és mintázatainak megfigyelése információval szolgál a terápiás folyamatról és a páciensben végbemenő folyamatokról, ezen kívül alakíthatjuk a kapcsolati dinamikát és a terápiás folyamatot egy verbális terápiás helyzetben is a testi kifejezés, szomatikus tükrözés és hangolódás technikáival is.”
Kormos Janka Judith S. Kestenberg pszichodinamikus mozgáselmélete és a mozgáselemzési módszere - A Kestenberg Mozgás Profil története című tanulmányában Kestenberg mozgásalapú személyiségmérési eszközét, illetve – korát megelőző – pszichoanalitikus elméletét mutatja be. Izgalmas látni, hogy az általa megfigyelt testi elemek, profilok, hogy kapcsolhatók össze a jelenünkben is aktuális és releváns pszichoanalitikus elméletekkel. Ahogy a szerző is írja, Kestenberg elmélete a saját idejében méltatlanul kevés visszhangot kapott, a tanulmány ennek okaira és körülményeire is kitér. A tanulmány Kestenberg Mozgás Profillal (KMP) foglalkozó részének olvasása, megértése, elképzelhető, hogy elsőre kihívást jelentő feladatnak tűnik majd az olvasók számára, de megéri a belefektetett energiát, mert egy nagyon gazdag és izgalmas területbe enged betekintést.
Ahogyan Sylvia Birklein – a szekció következő írásában – fogalmaz: „a KMP-ben használt nyelv a pszichoanalízis nyelve, csak egy teljesen új területen, új mélységben alkalmazza azt, a kinesztetikus folyamatok szintjén, amin keresztül talán jobban meg tudjuk érteni a tudattalan folyamatokat is.” Kormos Janka és Sylvia Birklein beszélgetése mentén bevilágító képet nyerhetünk a testi, mozgásos, érzelmi és kognitív történések egymásra épülő, oda-vissza ható folyamatába, ezzel pedig a kestenbergi mozgásprofil terápiás alkalmazhatóságába.
Frances La Barre A kinetikus áttétel és viszontáttétel című írása jól integrálja a mozgás- és verbális terápiák területét. A szerző kézzelfoghatóan, példákkal alátámasztva mutatja be, hogy a mozgásos (kinetikus) „szöveg” ugyanannyira érzékelhető és fontos hatást fejt ki, mint a verbális tartalmak. A tanulmány bevezet minket a „kinetikus áttétel és viszontáttétel” fogalmaiba, melyek „a pszichoanalízis átfogó áttételi kontextusának szerves részét alkotják”.
Három kollegát, Merényi Mártát, Simon Juditot és Szili Katalint kértük fel arra, hogy a Hozzászólás Frances La Barre: A kinetikus áttétel és viszontáttétel című írásához fejezetben megosszák meglátásaikat, klinikai tapasztalataikat az olvasókkal a fenti tanulmány kapcsán. Mindhárman a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület, egyben a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület tagjai, utóbbinak kiképzői. Hozzászólásukban hangsúlyosan kiemelik, és esetpéldáikkal kézzelfoghatóan érzékeltetik, hogy a terápiás folyamatban a lényegi információkat nem a verbális szöveg tartalmában, hanem a testtartásban, a beszédet kísérő mozgásokban és ritmusokban érdemes keresni. Bevezetik a testi viszontáttétel fogalmát, illetve iránytűt adnak ahhoz, hogy hogyan és mire érdemes figyelnünk a verbális tartalmakon kívül. Például reflektálhatunk arra, hogy milyen módon ülünk a fotelben, hogyan változik a páciens beszédmódja bizonyos tartalmak említésekor, mikor hajolunk előre vagy éppen húzódunk hátra az ülés egy-egy pontján stb.
Freud az üléseken a mozgást, a testi megnyilvánulásokat még acting outként értelmezte. Bár a kortárs gondolkodásban érzékehető az elmozdulás ettől, és egyre széleskörűbben elfogadott, hogy vannak páciensek, akik esetében a verbalitással nehezebb vagy esetenként lehetetlen változást, terápiás eredményt elérni - de vajon nem „szentségtörés” ennyire eltávolodni a freudi úttól?  Apropó freudi út. Számunkkal szeretnénk abban is előrelépést tenni, hogy megmutassuk az olvasók számára azt, hogy a mai pszichoanalízis már közel sem a Freud által kiemelten fontosnak tartott értelmezésről, konfrontációról és az aszimmetrikus kapcsolat rigid fenntartásáról szól.
A lapszám következő fejezetét Sinkovics Andrea üdítően friss tanulmánya indítja, melynek címe: Hibáinknak hála. Értésről – félreértésről – megértésről. Az írást  roppant eredetivé és egyben “kortárssá” is teszi az az integráló törekvés, ahogyan a szerző a napjaink főáramát képező kapcsolati, interszubjektív és mezőelméleti nézőpontok speciális értelmezési lehetőségeit hangsúlyozza. A szakmabeli olvasó figyelmét finoman arra is felhívja, hogy terapeutaként milyen módokon tanulhatunk a pácienssel közösen létrehozott kommunikációs félreértések megértéséből. „Hibáinknak hála” ezen zökkenők ismételt lehetőséget nyújthatnak számunkra a paciens mélyebb megértésére és az interszubjektív mezőben formálódó esemény-lehetőségek horizontjának tágítására. Az elméleti kitekintés után a gyakorlat terepére lépve Droppa Szilvia tanulmánya az analitikus kapcsolat mikorfolyamataiba enged betekintést. Tartalmazás és reverie. A terápiás mikrofolyamatok jelentősége a pszichoanalitikus gyakorlatban című írásában a szerző izgalmas esetpéldák segítségével mutatja be többek között azokat a közösen konstruált fontos pillanatokat is, ahol az analitikust a tartalmazási kapacitásában bekövetkezett zökkenő után a reverie-képessége segíti hozzá a páciens jobb megértéséhez. Ily módon a „félreértés” mélyebb megértéshez vezethet.
Kis-Szabó Anita és Turner Andrea fordításának köszönhetően magyarul is olvashatjuk Madeleine és Willy Baranger Az analitikus helyzet mint dinamikus mező című tanulmányát, melyben az analitikus helyzetben együttesen jelen lévő és ható rétegek komplexitását tárják fel a szerzők. Az előző cikkekhez kapcsolódva tovább tágítják a terápiás történések megértésénék lehetőségét, az analitikus szituációban megjelenő áttételi-viszontáttételi jelenségeket egy kétszemélyes dinamikus mező részének tekintik. Kiemelik a mező többértelműségét, különös figyelmet fordítva a testi élmények fontosságára, melyek sokat elárulnak a benne levő tudattalan helyzetről. Ezzel hangsúlyozva, hogy az analitikus munkának rendkívül fontos része lehet, ha a verbalitáson túl a mozgásterápiákban nagy hangsúlyt kapó testi történésekre is tudatosabban figyelünk. Az általuk leírt mező fogalom pedig több módon kapcsolódik a korábbi cikkekben tárgyalt félreértések és „elcsúszások” terápiás felhasználhatóságának témájához. A cikk az analitikus szemináriumok tananyagának része, így a képzésben lévő hallgatók számára különösen hasznos magyar nyelvű megjelenése.
A szekciót záró tanulmány Nagy Szilviáé – Nefelejcs, avagy gondolatok a demenciáról a pszichoanalitikus szemlélet keretein belül, egy kisjátékfilm tükrében –, mely témáját tekintve hiánypótló a mai szakmai sajtóban. A demencia problémája, gyakoriságához és súlyához képest eddig kevesebb figyelmet és teret kapott itthon, különösen pszichoanalitikus vonatkozásban. Az írást rendkívül értékessé teszi a rövidfilm létrejötte, melynek bemutatása egyszerre képvisel felvilágosító, terápiás és művészi értéket az olvasó számára.
Lapszámunkban most rendhagyó és örömteli módon több magyar szerző recenziója kapott helyet. Korbuly Ágnes tollából olvashatunk érdekfeszítő összefoglalót Bakó Tihamér és Zana Katalin új könyvéről – Pszichoanalízis, COVID és kollektív trauma. A realitás traumája címmel –, mely első könyvükhöz hasonlóan angol nyelven is megjelent a Routledge Kiadó gondozásában. Jelen írásuk (mely szervesen kapcsolódik az első kötetükhöz) eredeti gondolatokkal és az átélést elősegítő, személyes reflexiókkal teli, izgalmas olvasmány. Pirisi Edina Enikő Pszichoanalitikus filmkutatás. Teoretikus megközelítések és empirikus vizsgálatok című könyvéről Kőváry Zoltán írt recenziót. Írásában, a könyv értő bemutatása mellett, tágabb kontextusba is helyezi a mű keletkezését, ezzel is kedvet adva az olvasáshoz. A könyv első részében Pirisi Edina a film pszichoanalitikus elméletével foglalkozik, a második, hosszabb rész a saját empirikus kutatásait tartalmazza, melyek az alkotóra, az alkotásra és a befogadásra is kiterjednek. A mű tárgyalja a gyakorlati alkalmazási módokat: a filmszupervíziót és a traumafeldolgozó filmkészítést is. A következő recenzióban Szummer Csaba pedig éppen Kőváry Zoltán könyvét mutatja be, melynek címe Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába. Történet, elmélet és alkalmazás. Nem egyszerű könyvismertetés ez: betekintést nyerünk az egzisztencialista filozófia és pszichológia metszéspontjaiba is, mégpedig olyan módon, hogy az vélhetően a széles nagyközönség számára is érdekes és izgalmas lehet. Mikkel Borch–Jacobsen: Freud páciensei – Mítosz és valóság című, Freudot számos – sokat közülük vádnak is érzékelhető – kritikával illető könyvét szellemesen foglalja össze recenziójában Vincze Anna. Ezen túlmenően válaszol is a „Mestert” nem éppen jó színben feltüntető megjegyzésekre, azonban nem mentegetve és nem tagadva azok valóságtartalmát. Mindezzel együtt mindenkit határozottan a könyv elolvasására buzdít, mely hiteles forrásai révén teljesebb képet ad a korról, a páciensekről és betegségeikről, illetve magáról Freudról, következetlenségeiről és ezzel együtt kirajzolódó zsenialitásáról.
Maximálisan hiánypótlónak nevezhető, hogy Halmai Tamás fordításának köszönhetően végre magyar nyelven is olvasható Peter Fonagy, Gergely György, Elliott L. Jurist és Mary Target: Affektusszabályozás, mentalizáció és a szelf kialakulása című könyve. Maga a fordító ad nekünk összefoglaló áttekintést, melyben ismerteti, hogy a szerzők milyen korábbi elméletek integrálására törekedtek, és azt, hogy ebből milyen új következtetéseket, megállapításokat vontak le. A fordító mind elméleti, mind klinikumban dolgozó szakembereknek ajánlja a könyvet, mely megállapításai közül mostanra számos ismerősnek tűnhet, de a fordítót idézve: „Egy gondolatmenetbe foglalva a kötet mégis sokszor ráeszmélés élményét nyújtja.”

Minden kedves olvasónknak nagyon kellemes olvasást kívánnak a szerkesztők:

Dávid József, Kléger-Sipos Ágnes, Lackó Zsuzsa és Schmelowszky-Forgách Anna

MEGRENDELÉS:
Magyar Pszichoanalitkus Egyesület honlapján keresztül: http://psychoanalysis.hu/lelekelemzes/lelekelemzes_megrendeles
E-mailen: info@psychoanalysis.hu - megjelölve az előfizető nevét, postai és számlázási címét, valamint a példányszámot.
Megrendelését az előfizetési díj átutalása után tudjuk véglegesíteni.
A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület számlaszáma: 11100104¬-19009856-¬38000007
A közleményben kérjük feltüntetni az előfizető nevét és azt, hogy „Lélekelemzés_2023”

A Lélekelemzés szerkesztősége