Hermann megkapaszkodás fogalma és jelentősége a klinikai munkában

Absztrakt: 

Hermann már a 30-as években felhívta a figyelmet az anyához való korai kötődés jelentőségére. Feltételezte a csecsemő és a kisgyerek anyjára irányuló megkapaszkodási tendenciáját és leírta ennek biológiai alapjait és lelki jellegzetességeit. Ha az anya testi szinten rendelkezésre áll, és sem nem láncolja túlságosan magához a gyereket, sem nem löki el magától, akkor ez jó alap arra, hogy későbbi kapcsolataiban is képes legyen kötődésre és leválásra. Dolgozatomban Hermann gondolatát alapul véve, olyan eseteket ismertetek, amikor a páciens anyjával való kapcsolata kisgyerekkorában traumatikus volt. Ez azt jelenti, hogy az anya testileg nem volt elérhető a gyermek számára, vagy azért, mert elutasította testi szinten is gyermekét, vagy valami oknál fogva nem volt jelen. Ez felnőttkorban jellemzően úgy jelenik meg, mint a traumatikus esemény kompenzációja, azaz a partnerbe való túlzott belekapaszkodás, vagy ennek ellentéte, az elszakadás traumájának ismétléseként a másik eltaszítása.

Hermann művei – megkapaszkodás a klinikai munkában – traumatikus anya-gyermek kapcsolat – túlzott kapaszkodás vagy eltaszítás

A teljes tanulmány csak előfizetők számára olvasható! Az előfizetéshez regisztráció és bejelentkezés szükséges. Bejelentkezés után elő lehet fizetni azonnal online Paypal számláról vagy az alábbi megrendelőlap kitöltésével, átutalással. Utóbbi esetben meg kell várni, hogy az adminisztrátorunk aktiválja az előfizetést és csak utána lehet, bejelentkezés után olvasni az online tartalmakat. Az adminisztrátorral közvetlenül ide kattintva vehető fel a kapcsolat.

Amennyiben korábban már előfizetett az online tartalmakra és most nem tudja olvasni a cikkeket, akkor valószínűleg lejárt az egy éves előfizetői periódusa. Kérjük a felhasználói fiókjában ellenőrizze az előfizetés dátumát.

Üdvözlettel:
A Lélekelemzés szerkesztősége