Feszültség a pszichoanalízis elméletrendszerében. Az interszubjektivitás fogalmának eltérő jelentései az elméletben és a terápiás gyakorlatban
Miközben a pszichoanalízisen belül interszubjektív fordulatról beszélünk, addig a fogalom jelentéstartománya elméleti feszültséget és bizonytalanságot hordoz. A tanulmány áttekinti a fogalom különböző megközelítéseit és az elméletalkotás során figyelembe vett fő szempontokat.
A pszichoanalitikus elméletalkotók (Stolorow, Atwood, Orange, Stern, Ogden, Benjamin) eltérő jelentést rendelnek e fogalomhoz. A tanulmány kísérletet tesz a fogalom jelentésének, érvényességi körének tisztázására, áttekintve a tárgykapcsolat-elméletek megállapításait és a szelfpszichológiának a szubjektivitással kapcsolatos álláspontját. Az interszubjektivitás kezdettől jelenlévő kölcsönös kapcsolatszabályzó folyamatként történő felfogása más jelentést rendel a fogalomhoz, mint a kutatásokra építő meghatározás, amely fejlődési fázishoz kapcsolja annak megjelenését. Az eltérő jelentések megnehezítik az interszubjektivitás elméletén belüli egyezések és eltérések klinikai területre gyakorolt hatásának megragadását.
A tanulmány célja az elméleten belüli közös vonások és eltérések tisztázása, és annak elemzése, hogy milyen akadályokat szükséges legyőzni ahhoz, hogy az interszubjektivitás fogalmának különböző felfogásait integrálva lehetővé váljék annak klinikai gyakorlatban történő, elméletileg megalapozott alkalmazása.
Kulcsszavak: Interszubjektivitás – szelftárgy – interszubjektív szelf – szelffejlődés – áttétel-viszontáttétel