Álomfunkciók a pszichoanalitikus irodalom tükrében
Freud óta hatalmas pszichoanalitikus szakirodalom gyűlt fel, amelyben az álomnak újabb és újabb lehetséges funkcióit fedezik fel vagy támasztják alá. A kortárs szakirodalom sokkal inkább koncentrál az álomfunkciókra, mint az álom tartalmára. Jelen írásom elméleti hangsúlyú, amelyben az álommal foglalkozó pszichoanalitikus szakirodalmat történeti szempontból, valamint a kortárs klinikai gyakorlat szempontjából tekintem át. Igyekeztem egy klinikai szempontból jól használható vezérfonalat találni, ezért az álomfunkciók mentén tárgyalom ezt a rendkívül szerteágazó témát. Az általam áttekintett elméleti munkák, kutatások és klinikai elemzések három nagy csoportra tagolhatók az álomfunkciók szempontjából: foglalkoznak az intrapszichés funkciókkal, az álommal való terápiás munkával, illetve az interperszonális vagy kommunikációs funkciókkal. Az egyes alcsoportokban általam tárgyalt, elkülönített funkciók a valóságban nem szétválaszthatók, összefonódva működnek. A terapeuta figyelme azonban aktuálisan ráirányulhat valamely számára kiemelkedő funkcióra. A széles körű merítésből kiemelem a kortárs pszichoanalitikus szerzőt, Mathyst, aki az álomdialógus folyamatában komplexen szemléli a különféle álomfunkciókat, amelyek egy terápiás órán akár egyszerre is jelen lehetnek.