Előtanulmány a politikai indíttatású agresszió pszichoanalitikus értelmezéséhez

Az írás bevezető részében Wallerstein 2012-ben megjelent tanulmánya nyomán érvelek amellett, hogy a pszichoanalízis fejlődése szempontjából is fontos, hogy ne adja fel azzal kapcsolatos nyitottságát, hogy a klinikai gyakorlat hétköznapjaitól távolabb eső aktuális problémák feltérképezésében és megoldásában szerepet vállaljon, és hogy ennek megfelelően fogékonyságát az interdiszciplináris diskurzusra megőrizze. Majd a pszichoanalitikus
társadalomkritika módszertanát érintő reflexió után térek rá a címben megjelölt téma, a politikai indíttatású agresszió tárgyalására. Kortárs szociálpszichológiai munkák bevonásával definiálom a téma kétfő csoportját, a terrorizmust és a gyűlölet-bűncselekményt, bemutatom a szakirodalom által tárgyalt legfontosabb jellegzetességeket, majd azt igyekszem mindkét esetben tisztázni, hogy a pszichoanalitikus gondolkodás mely pontokon és milyen mértékben hasznosítható ezek megértésében. Végül összevetem a két jelenségkör hasonlóságait és különbségeit.