A klímaváltozás és a mindenhatóság illúziója
A cikk központi kérdése, hogy a jelen kor kulturális és technológiai környzete milyen hatással van az egyén és a társadalom kreativitására és alkalmazkodási képességére. A kérdés megválaszolása érdekében elsőként két - egymástól látszólag távol eső - témát, a klímaváltozás tömegmédia által kínált interpretációit, majd az információtechnológiai eszközök és a virtulális valóság néhány sajátosságát veszem szemügyre. Freud, Winnicott, Bálint Alice, Mentzos és Lust Iván munkái segítségével amellett érvelek, hogy a kor fogyasztói társadalma és az egyre gyorsabban változó technológiai-társadalmi környezet, a legváltozatosabb, társadalmi szintű elhárítások formájában kínálja az állandóság és a környezet feletti omnipotens uralom illúzióját az egyén számára. A jelenséget egyaránt jól példázzák a klímaváltozás tömegmédia által kínált olvasatai, a virtuális valóság szolgáltatásai, vagy a folyamatosan változó információtechnológiai eszközök fejlődési irányai. Felvetem a kérdést, hogy az utóbbi évtizedekben kialakult technológiai újítások elősegítik, vagy éppen gátolják az egyén winnicotti értelemben vett kreativitásának kibontakozását.