Kapcsolati zavarok és kötődés – A madárfészek-rajz klinikai alkalmazása

A Madárfészekrajzot, mint a kötődési minták projektív vizsgálóeszközét Kaiser (1996 ) alkalmazta először felnőttek művészetterápiájában. Felismerte, hogy a Madárfészekrajz szimbolizálhatja az anyai gondoskodás és elhanyagolás korai tapasztalatait. A PPKE Pszichológiai Intézetében folyó Kötődés Kutatási Műhely keretében közel 1200 különféle életkorú és családi státuszú, egészséges, illetve klinikai zavarral küzdő egyénnel vettük fel a Madárfészekrajzot. Az általunk kialakított új, Bowlby (196 9), valamint Marvin és Stewart (1990) koncepcióján alapuló többdimenziós kódrendszer segítségével értékeltük a gondozó és az utódok közötti kapcsolati munkamodelleket, a családi rendszer reprezentációit, valamint az egyén lehetséges traumáit a kötődési kapcsolat tekintetében. Jelen tanulmányban a többdimenziós kódrendszer kialakítását, majd ennek alkalmazását mutatjuk be borderline személyiségzavarral, valamint hangulati és szorongásos zavarral diagnosztizált felnőttek Madárfészek rajzainak elemzésével. Eredményeink szerint az egyes klinikai zavarokra sajátosan jellemző kötődési mintázatok azonosíthatóak, a környezet biztonságosságának, a gondozó elérhetőségének és a családi rendszer szerveződésének reprezentációja szempontjából. Tanulmányunkban vázoljuk kutatásunk kötődés-diagnosztikai vonatkozásait, valamint a Madárfészekrajz, mint projektív módszer felhasználásának lehetőségeit a klinikai kutatásokban.