A rombolás és szabályozása a gyerekpszichoterápiában
A tanulmány azzal a hatással foglalkozik, amit a destrukció mind a kapcsolatra, mind a gyerekkel foglalkozó szakemberre gyakorol. A rombolás ugyanis próbára teszi a terapeuta megfigyelő és tartalmazó képességét, és ezzel a kapcsolat biztonságát veszélyezteti. Esetrészlet illusztrálja, hogy milyen tévutakra kényszeríthet ennek a romboló érzésnek a jelenléte, vagy éppen az eltüntetésére tett tudattalan erőfeszítés. A destruktív affektusok
hatása olyan védekezést is mozgósíthat, ami elzár a folyamat aprólékos megfigyelésétől. Egy másik, jellegzetes védekezési mód lehet a szakmai identitás megerősítése. Szerző a fejlődésről alkotott elképzelések változását is érintve amellett érvel, hogy a rombolás a tartalmazatlan, és így a terápiás kapcsolatban is először elgondolhatatlan affektusok megjelenési formája. A terapeuta feladata abban rejlik, hogy az interszubjektív
kapcsolat lehetőségeit kiaknázva kövesse nyomon a rombolás keltette saját érzéseit, mert így válik képessé a gyerek érzéseinek jelzett tükrözésére.