„Furcsa ember az irígy, torkán mérges a mirígy” (Weöres Sándor) – A választás szabadsága?
Absztrakt:
Írásomban egy folyamatban lévő pszichoanalízis részleteinek felhasználásával azt szeretném bemutatni, hogy hogyan sikerülhet a paciens problémájának jobb megértése az irigység megélésén keresztül, ami fájdalmas érzés és megjelenhet az áttételben, a viszontáttételben, majd a szupervízióban is. Terapeutaként idő kellett ahhoz, hogy ezt az érzést fel merjem vállalni. Ebben jelentett fordulópontot számomra, amikor a paciens egy nap Melanie Kleint „idézte”. Az ő gondolati ösvényén elindulva kezdett jobban megérthetővé válni a paciens és azén élményvilágom.