Valóság és projekció határán – Az együtt-lét nehézségei a korai anya-csecsemő kapcsolatban
Jelen tanulmányban a kora-csecsemőkori fejlődés és az anyai projekciók kapcsolatát járom körbe, részben pszichoanalitikus esetanyagra támaszkodva, másrészt egy folyó kutatásunk előzetes eredményeit bemutatva. A pszichoanalitikus vignetták segítségével arra igyekszem rámutatni, hogy a korai anyai projekciók hogyan jelennek meg a terápiás térben, az áttételi-viszontáttételi érzésekben, és hogyan járulnak hozzá a páciens élményanyagának, problémájának-továbbá az ennek a hátterében feltételezett korai kapcsolati világának -a megértéséhez. A klinikai példák mellett jelenleg zajló longitudinális, kötődésfókuszú csecsemőkutatásunk megfigyelései közül kiemelem azokat, amelyek az anyai projekciók sajátosságaira hoznak adatokat a kísérleti csecsemőkutatás perspektívájából, egy általunk kidolgozott, videómegfigyelésen alapuló interjúmódszer ("Babavideók", Hámori, Láng, 2008) segítségével. Tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy a két módszer -az áttételi viszontáttételi folyamatok "elemzése", és az anyai projekciók strukturált körülmények közötti vizsgálata-más-más oldalról ugyan, de mégis azonos hangsúllyal járulhatnak hozzá a korai kapcsolati világ sajátos élményének és működésmódjának a megértéséhez.