Szelf-olvasatok. Az irodalmi élmény a pszichoanalízis és a narratív pszichológia határán
Az előadás az esztétikai élmény születését, és ennek az olvasóra kifejtett hatását járja körül József Attila Füst című versének pszichotikus epizódot már átélt vagy akut pszichózisban levő személyek által adott értelmezései alapján. Ennek során N. N. Holland tranzakcionális befogadásmodelljének a versinterpretációt az olvasó indentitástémájának artikulációjaként értelmező állítását ütköztetem az esztétikai élmény tárgykapcsolat-elméleti magyarázataival, melyek a befogadás korrektív funkcióját emelik ki. A kérdés vizsgálatában a koherencia fogalmára támaszkodom, mely a szelf- és a szövegszerveződés kiemelt jellemzője. A versértelmezéseket ennek mentén a narratív pszichológiai elemzés (lásd László 2005) eszközeivel vizsgálom.