Kísérlet a pszichoanalízis hatásvizsgálatára: Volt páciensek visszaemlékezéseinek tartalomelemzése
Tartalomelemzéses kutatásunk célja annak felmérése volt, hogy az első szerzőhöz korábban pszichoanalízisbe járt páciensek miként ítélik meg a terápia hatásait, és miként emlékeznek vissza a terápia alatti történésekre. Összesen tíz személlyel vettünk fel írásban félig strukturált interjúkat. Az elemzés során két fő kódcsoportként a kapcsolatra, érzésekre, illetve nonverbális történésekre utaló, illetve a kognitív működésekre, értelmezésre, belátásra és a verbalitásra utaló nyelvi markereket elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy a pszichoterápia hatása elsősorban a kapcsolaton keresztül valósul meg, és az elért változás sokkal inkább köszönhető az érzelmi vagy akár érzékleti, nonverbális történéseknek mint a kognitív, értelmező szinten megvalósuló verbális elemeknek. Az eredményeket nem tartjuk általánosíthatónak, itt egy pszichoanalitikus és tíz páciens évekig tartó együttműködésének felidézéséről gondolkodhatunk. Az első szerző Nemes Líviára emlékezik, aki szakmai identitásának alakulásában jelentős szerepet játszott, saját élményeiben megélhette a terápiás kapcsolat fontosságát, azt, amiről Nemes Lívia egy írásában szól:
"mintha előbb kellene elfogadnunk őt (a pácienst) mielőtt segíteni vagy gyógyítani akarnánk". (Nemes 1998)".