Figyelemirányítás, mint az analitikus terápia hatótényezője
A szerzők cikkünkben azt a kérdést vizsgálják, hogy miként befolyásolja a páciens és analitikus figyelmi folyamatait a narratív perspektíva (NP) váltások szabályozása a terápiás diskurzusban. Konkrétan azt, hogy milyen hatással van az analitikus perspektíva váltása a páciens által felvett nézőpontra. Elméleti kiindulópontjuk szerint a nyelvileg definiált perspektíva, vagy nézőpont folyamatos módosítása a beszélők részéről-ami egy automatikus nyelvi folyamat- a figyelmi fókusz folyamatos módosítását is jelenti. Az NP szabályozás folyamán a mentális struktúrákban bekövetkező differenciálódási folyamatot vizsgálják esetrészletek elemzése alapján, oly módon, hogy mind a verbális szinten, mind pedig az analitikus elmélet szintjén elemzik az egyes üléseken történteket. Példáikban a két értelmezési szint összekapcsolása rávilágít az NP váltás szerepére és funkciójára a terápiás munka folyamán. Ez, röviden, a figyelem és érzelem regulációban játszott szerepében nyilvánul meg, mely során a páciens új figyelmi stratégiák elsajátításának képességét tanulja meg.