Erőszak és szégyen pszichoterápiás szcénái
A szerző a tanulmányban a szexuális erőszak traumájának pszichoterápiás feldolgozási módjait kutatva jutott el a szégyenérzés és a szégyenélmény vizsgálatához. Amikor a terapeuta el akarja kerülni, hogy az erőszak szcéna terápiás megjelenésekor megszégyenítővé vagy az agresszor cinkosává váljon, a szégyen élményével találja szembe magát. A szégyen testi szintű megjelenési formája és a fantázia gátló hatása vizsgálatának nyomán kívánja feltárni a szégyen eredetét, és bemutatni, hogyan befolyásolhatja a szégyenélmény a személy pszichikus működését, és hogyan kapcsolódik a bűntudathoz. Bizonyítani kívánja, hogy a szégyenélmény jelenetként idéződik fel, és úgy működik, mint egy fedőemlék, amely mögött korábbi szégyen-emlékek lappanganak. Pszichoanalitikusan orientált esetrészlet elemzésével mutatja be, milyen szerepekbe kerülhet a terapeuta, mint harmadik, az erőszak-emlék által kiváltott szégyen pszichoterápiás szcénáiban.