Aktuálisan induló szemináriumok

Az MPE Tanulmányi Bizottsága a pszichoanalitikus és a pszichoanalitikusan orientált (POT) képzés részeként alapszemináriumot indít 2017 januárjától. Szemináriumvezetők: Adrigán Erzsébet, Antal Bacsó Péter, Sarkadi Borbála, Schmelowszky Ágoston. A szeminárium tartama négy szemeszter, ideje kéthetente kétszer negyvenöt perc. Előrelátható ideje péntek 18-19.30 óra, helyszíne az MPE székhelye, 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 6.
A jelentkezés feltétele legalább 150 óra sajátélmény.
Jelentkezés emailben sarkadib@gmail.com címen. 



TECHNIKAI SZEMINÁRIUM – 2017. SZEPTEMBER – 2018. JÚNIUS


Vezeti: Dr. Mészáros Judit


Cél: A pszichoanalízis és a pszichoanalitikus pszichoterápia folyamatának és technikai eszközrendszerének elmélyítése. A szeminárium arra törekszik, hogy a referálások az adott témához kapcsolódóan esetrészlettel együtt kerüljenek feldolgozásra és megvitatásra. Az esetrészletet hozhatja maga a referáló, de arra is van lehetőség, hogy párban együttdolgozva a pár másik tagja hozza az illusztrációt.

A szeminárium hangsúlyos célja, hogy a technikai ismereteket és alkalmazásukat a páciensekkel folytatott munkában tegye felismerhetővé, segítse alkalmazásukat és támogassa a problémaérzékenységet.

Mivel a technika az egész pszichoanalitikusi folyamatot átöleli, amelyben bizonyos jelenségek több szinten is előfordulhatnak (ld. pl. áttételi-viszontáttéli dinamika, ellenállás), ezért ugyanaz a jelenség több megközelítésben is felmerül. Didaktikai szempontokat figyelembe véve azonban a tematika igyekszik fókuszálni.

A tananyag épít: Bálint, Etchegoyen, Ferenczi, Freud, Gabbard, Klein, Racker, Ogden stb., továbbá magyar nyelvű szerzők munkáira és a témához kapcsolódó érdekes megközelítésekre.
Az anyagok nagy része az alapvető pszichoanalitikus témájú tankönyvekben, magyar nyelvű kiadványokban megtalálható, vagy letölthető a PEPwebről. Más forrásokat a szeminárium vezetője rendelkezésre bocsájtja.

A csatolt irodalom tájékoztató jellegű.


A szeminárium kezdésének tervezett időpontja: 2017. szeptember
A tanfolyam az OFTEX rendszerében akkreditált.
Időtartama: 40 óra két szemeszterre bontva. A szemináriumi jelentkezéshez szükséges két félév sikeresen elvégzett alapszeminárium és klinikai gyakorlat.

Jelentkezni lehet június közepéig:
juditmeszaros@t-online.hu,
vagy telefonon: 06-1-3310-455


TÉMAKÖRÖK

I.  A PSZICHOANALITIKUS HELYZET, SZERZŐDÉSKÖTÉS. A PSZICHOANALÍZIS ÉS ANALITIKUS PSZICHOTERÁPIA INDIKÁCIÓI, KONTRAINDIKÁCIÓI, A TERÁPIÁS HELYZET, KERET ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZEMPONTJAI. A KONTRAINDIKÁCIÓ A TERAPEUTA RÉSZÉRŐL ÉS ENNEK KEZELÉSE. A TERAPEUTA ÉS A PÁCIENS SZEREPE. SPECIÁLIS HELYZETEK ÉS SPECIÁLIS SZERZŐDÉSKÖTÉSI ELLENÁLLÁSOK

1 – 2. alkalom

•    Etchegoyen, H. (1991): The psychoanalytic contract (Chapter 6). In: The fundamentals of psychoanalytic technique. Karnac, London and New York, 60–73.

•    Flaskay, G. (2000): Pszichoanalízis és pszichoanalitikus pszichoterápia. In: Bokor L. (szerk.): Pszichoanalízis és analitikus pszichoterápiák. A pszichoanalízis módszertani és formai kérdései. Magyar Pszichoanalitikus Egyesület lapja. Animula, Budapest, 11–17.

•    Kernberg, O. F. (1999): Psychoanalysis, Psychoanalytic Psychotherapy and Supportive Psychotherapy. Int. J. Psycho-Anal., 80: 1075–1091.

•    Riskó, Á. (2000): Tapasztalatok gyógyíthatatlan betegek és gyászolók analitikus pszichoterápiájával kapcsolatban. In: Bokor L. (szerk.): Pszichoanalízis és analitikus pszichoterápiák. A pszichoanalízis módszertani és formai kérdései. Magyar Pszichoanalitikus Egyesület – Animula, Budapest.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): The clinical situation (Chapter 2). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 21–26.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): The treatment alliance (Chapter 3). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 27–36.

•    Rothstein, A. (1995): Psychoanalytic Technique and the Creation of Analysands: On Beginning Analysis with Patients Who Are Reluctant to Pay the analyst's Fee. Psychoanal. Q., 64: 306–325.

•    Varvin, S. (2003): Which Patients Should Avoid Psychoanalysis, and Which Professionals Should Avoid Psychoanalytic Training?  Scand. Psychoanal. Rev., 26: 109–122.

További javasolt további irodalom:

•    Pulver, S. E. (1995): The techniques of psychoanalysis proper. In: Moore, B. E. & Fine, B. D. (eds.): Psychoanalysis. The major concepts. Yale University Press, New Haven and London, pages only 10–18.

•    Szőnyi, G. (1998): Mégis kinek a gondolata? A pszichoanalitikus alapszabály, mint kommunikációs határhelyzet. In: Flaskay, G. (szerk.): Határhelyzetek. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület lapja. Animula, Budapest.


II. A DINAMIKUS PSZICHOTERÁPIA TENGELYE: AZ ÁTTÉTEL-VISZONTÁTTÉTELI DINAMIKA. AZ ÁTTÉTEL KONCEPCIÓJA. ALAP- ÉS SPECIÁLIS FORMÁI (ÖDIPÁLIS ÁTTÉTELI JELENSÉGEK, EROTIZÁLT ÁTTÉTEL, ÁTTÉTELI SZERELEM; PREÖDIPÁLIS ÁTTÉTELI JELENSÉGEK, NÁRCISZTIKUS /IDEALIZÁLT ÁTTÉTETELI JELENSÉGEK, EGYEBEK)

3 – 5. alkalom

•    Blum, H. P. (1973): The concept of erotized transference. J. Amer. Psychoanal. Assn., 21: 61–76.

•    Bokor, J. (2008): Az „áttételi szerelem” mint a kapcsolódás egyik formája. In: Intimitás, áttétel, viszontáttétel. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 111–136.

•    Etchegoyen, H. (1991): The forms of transference (Chapter 13). In: The fundamentals of psychoanalytic technique. Karnac, London and New York, 147–168.

•    Etchegoyen, H. (1991): Early transference 1. Pre-Oidipea phase or early stages of the Oidipus complex (Chapter 15). In: The fundamentals of psychoanalytic technique. Karnac, London and New York, 202–212.

•    Etchegoyen, H. (1991): Early transference 2. Primitive emotional development (Chapter 16). In: The fundamentals of psychoanalytic technique. Karnac, London and New York, 213–223.

•    Freud, S. (1915): Observations on Transference-Love (Further Recommendations on the Technique of Psycho-Analysis III). The Standard Edition of the Complete Psychological Works of Sigmund Freud, Volume XII (1911-1913): The Case of Schreber, Papers on Technique and Other Works, 157–171.

•    Klein, M. [1956] (1999): Tanulmány az irigységről és a halálról. In: A szó előtti tanulmány. Pszichoanalitikus tanulmányok. Akadémiai kiadó, Budapest, 163–186.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): Transference (Chapter 4). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 37–48.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): Special forms of transference (Chapter 5). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 49–60.


III. A VISZONTÁTTÉTEL KONCEPCIÓJÁNAK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE ÉS MEGKÖZELÍTÉSEI. FERENCZI ÉS A BUDAPESTI ISKOLA SZEREPE. A VISZONTÁTTÉTEL FELISMERÉSE, SPECIÁLIS FORMÁI – NEGATÍV (ELLENSÉGESSÉG, STB.), POZITÍV (MEGMENTÉSI FANTÁZIÁK STB.), PROJEKTÍV IDENTIFIKÁCIÓ JELENSÉGE. VISZONTÁTTÉTEL A TÁRGYKAPCSOLAT- ÉS A KÖTŐDÉS-ELMÉLET TÜKRÉBEN.
MUNKA A VISZONTÁTTÉTELLEL ÉS INTEGRÁLÁSA A TERÁPIÁS FOLYAMATBA

6 – 10. alkalom

•    Bálint, M., Bálint, A. (1999): Az átvitelről és a viszontátvitelről. In: Elsődleges szeretet és pszichoanalitikus technika II. Animula, Budapest. 62-69.  (Eredeti megjelenés:  International Journal of  Psycho-Analysis, 1939, 20: 223-230.)


•    Ferenczi, S. (1980) [1919]: On the technique of psycho-analysis. In: M. Balint (ed.): Further contributions to the theory and technique of psycho-analysis. Maresfield Reprints, London, 177–189.

•    Ferenczi, S. [1928] (1997): A pszichoanalitikus technika rugalmassága. In: Ferenczi Sándor technikai írások. Animula, Budapest, 57–70.

•    Flaskay, G. (2010): A viszontáttételről. In: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban.  Medicina, Budapest, 66–81.

•    Flaskay, G. (2010): A projektív identifikáció fogalma és jelentősége a pszichoanalízisben és a pszichoterápiában. In: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban. Medicina, Budapest.

•    Fonagy, P., Target, M. (1998): A kötődés és a reflektív funkció szerepe a szelf fejlődésében. In: Thalassa 9 (1): 5-43.

•    Gabbard, G. O. (2009): A viszontáttétel azonosítása és az azzal történő munka (8. fejezet). In: A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve. Oriold és Társa, Budapest, 143–165.

•    Hinshelwood, R. D. (2002): Countertransference. In: Michels et al. (eds.): Key papers on countertransference. Karnac, London and New York, 41–80.

•    Joseph, B. (2012): Projective identification. Some clinical aspects (Chapter 6). In: Spillius E. & O’Shaughnessy E. (eds.): Projective Identification. The fate of a concept. New York, NY: Routledge, 98–111.

•    Klein, M. [1946] (1999): Észrevételek néhány szkizoid működésről. In: A szó előtti tanulmány. Pszichoanalitikus tanulmányok. Akadémiai kiadó, Budapest, 63–96.

•    Kernberg, O. F. (2004): Acute and chronic countertransference reactions (Chapter 10). In: Agressivity, narcissism, and self-destructiveness in the psychotherapeutic relationship. Yale University Press, New Haven and London, 167–183.

•    Mészáros, J. (2002): Vess egy pillantást a viszontáttételedre. In: Szerdahelyi E. (szerk.): Konfliktus, hiány, trauma. A pszichoanalitikus elmélet és technika időszerű kérdései. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület lapja. Animula, Budapest, 137–147.

•    Mészáros, J. (2008): Mit jelentett a budapesti iskola emigrációja a modern pszichoanalízis fejlődésében? In: ”Az Önök bizottsága”. Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Akadémia Kiadó, Budapest, 159–184.

•    Ogden, T. H. (2004): The Analytic Third: Implications for Psychoanalytic Theory and Technique. Int. J. Psycho-Anal, 75: 3–19.

•    Ogden, T. H. (2012): On projective identification (Chapter 17). In: Spillius E. & O’Shaughnessy E. (eds.): Projective identification. The fate of a concept. New York, NY: Routledge, 275–300.

•    Purcell, S. D. (2004): The Analyst’s Theory: A Third Source of Countertransference. Int. J. Psycho-Anal, 85: 635–652.

•    Racker, H. (1968): The Meanings and Uses of Countertransference. In: Transference and countertransference. International University Press, New York, 127–173.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): Counter-transference (Chapter 6). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 61–70.

•    Schafer, R. (2003): Remembering in the countertransference (Chapter 4). In: Insight and interpretation. The essential tools of psychoanalysis. Karnac, London and New York, 33–52.

•    Sodré, I. (2012). Who’s who? Notes on pathological identifications (Chapter 8). In: Spillius E. & O’Shaughnessy E. (eds.): Projective Identification. The fate of a concept. New York, NY: Routledge, 132–146.

•    Winnicott, D. W. (1949): Hate in the countertransference. In: International Journal of Psycho-Analysis, 30: 69-74.


Javasolt további irodalom:

•    Ajkay, K. (1994): A Budapesti Iskola hozzájárulása a mai viszontáttételes elméletekhez. In: Flaskay G. (szerk.): Függőség, tárgykapcsolat viszontáttétel. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiadványa. Animula, Budapest, 62–80.

•    Spillius, E. (2012): The emergence of Klein’s idea of projective identification in her published and unpublished work (Chapter 1). In: Spillius E. & O’Shaughnessy E. (eds.): Projective Identification. The fate of a concept. New York, NY: Routledge, 3–18.

•    Ogden, T. H. (1994): The Analytic Third: Working with Intersubjective Clinical Facts. Psychoanal Q., 73: 167–195.


IV. ACTING OUT ÉS ENACTMENT

11 – 13. alkalom

•    Aron, L. (2003): The Paradoxical Place of Enactment in Psychoanalysis. Psychoanal. Dial., 13: 623–631.

•    Csuhai Cs. K. (1993): Az acting out pszichoanalitikus értelmezésének alakulása. Pszichoterápia, 211–223.

•    Jacobs, T. J. (1986): On Countertransference Enactments. J. Amer. Psychoanal. Assn., 34:289–307.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): Acting out (Chapter 9). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 94–103.

•    Schafer, R. (1999): Some reflection on the concept of enactment. In: Fonagy, Cooper & Wallerstein (eds.) Psychoanalysis on the move. The work of Joseph Sandler. Routledge, London and New York, 75–82.


V.  INTERVENCIÓK – MINT A PSZICHOANALITIKUS MUNKA VERBÁLIS ESZKÖZEI – FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK A PSZICHOANALITIKUS MUNKA SORÁN. NONVERBÁLIS MEGNYILVÁNULÁSOK, MINT AZ ANALITIKUS MUNKA RÉSZEI ÉS VISZONYULÁSI FORMÁI (HOLDING, CONTAINING/TARTALMAZÁS) INTERPRETÁCIÓ ÉS MÁS INTERVENCIÓK – TISZTÁZÁS, KONFRONTÁCIÓ, MENTALIZÁLÓ INTERVENCIÓK STB. MIT, MIKOR, MIÉRT? AZ INTERVENCIÓKRA ADOTT REAKCIÓK AZ ELLENÁLLÁSTÓL A BELÁTÁSIG

14 – 15. alkalom

•    Allen, G. J., Fonagy, P. & Bateman, A. W. (2010): Mentalizáló intervenciók (6. fejezet). In: Mentalizáció a klinikai gyakorlatban. Oriold és Társa, Budapest, 155–198.

•    Marshall, R. J. & Marshall, S. V. (1988): The Unconscious dialogue based of emotional communication. In: Marshall, R. J. & Marshall, S. V. (eds): The transference-countertransference matrix. The emotional-cognitive dialogue in psychotherapy, psychoanalysis, and supervision. Columbia University Press, New York, 122–175.

•    Pally, R. (2001): A Primary Role for Nonverbal Communication in Psychoanalysis. Psychoanal. Inq., 21: 71–93.

•    Pető, K. (2003): Az implicit kapcsolati tudás. Új szempontok a pszichoterápia hatásmechanizmusának megértéséhez. Psychiatria Hungarica, 18 (4): 217–225.

•    Rosenblatt, A. (2004): Insight, Working Through, and Practice. J. Amer. Psychoanal. Assn., 52: 189–207.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): Interpretations, other interventions and insight (Chapter 10). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 104–120.

•    Schafer, R. (2003): Insight: Seeing or telling (Chapter 3.) In: Insight and interpretation. The essential tools of psychoanalysis. Karnac, London and New York, 23–32.

•    Stern, D. N., Sander, L. W., Nahum, J. P., Harrison, A. M., Lyons-Ruth, K., Morgan, A. C., Bruschweilerstern, N. & Tronic, E. Z. (1998): Non-Interpretive Mechanisms in Psychoanalytic Therapy: The ‘Something More’ than Interpretation. Int., J. Psycho-Analysis, 79: 903–921.





VI. AZ ELLENÁLLÁS/OK, A NEGATÍV TERÁPIÁS REAKCIÓ ÉS MÁS AKADÁLYOK A TERÁPIÁS MUNKÁBAN, VALAMINT KEZELÉSÜK

16 – 18. alkalom

•    Diamond, M. J. (1989): Stagnation, Chaos, and Severe Character Neurose. Psychoanalytic Psychology, 6: 455–473.

•    Gabbard, G. O. (2009): Az ellenállással folytatott munka (6. fejezet). In: A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve. Oriold és Társa, Budapest, 107–126.

•    Gill, H. S. (1988). Working Through Resistances of Intrapsychic and Environmental Origin. Int. J. Psycho-Anal., 69: 535–550.

•    Greenson, R. (1953): On Boredom. Journal of the American Psychoanalytic Association, 1: 7–21.

•    Limentani, A. (1981): On Some Positive Aspects of the Negative Therapeutic Reaction. Int. J. of Psycho-Analysis, 62: 379–390.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): Resistance (Chapter 7). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 71–83.

•    Sandler, J., Dare, C. & Holder, A. (1973): The negative therapeutic reaction (Chapter 8). In: The patient and the analyst. The basis of the psychoanalytic process. George Allen & Unwin Ltd, London, 84–93.


VII. ÁTDOLGOZÁS ÉS LEZÁRÁS

19 – 20. alkalom

•    Gabbard, G. O. (2000): On Gratitude and Gratification. J. Amer. Psychoanal. Assn., 48: 697–716.

•    Gabbard, G. O. (2009): Átdolgozás és lezárás (9. fejezet). In: A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve. Oriold és Társa, Budapest, 167–186.

•    Ferenczi, S. (2000): Az analízis befejezésének problémája. In: Erős F. (szerk.): Ferenczi Sándor. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 111–116.

•    Freud, S. (1981): A befejezett és a vég nélküli analízis. In: Buda B. (szerk.): Pszichoterápia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 84–98.

•    Rangell, L. (1982): Some Thoughts on Termination. Psychoanalytic Inquiry, 2: 367–392.

•    Shane, M. & Shane, E. (1984): The End Phase of Analysis: Indicators, Functions, and Tasks of Termination. J. Amer. Psychoanal. Assn., 32: 739–77.


  Speciális szeminárium